Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN
kat, valamint agitációs propagandát fejtsenek ki. Ezek mellett a szervezőapparátus az ünnepi rendezvény előkészítésére az alábbi bizottságokat rendelte létrehozni: felvonulási bizottság a menetelés rendjének biztosítására, valamint dekorációs, hangszórós, kultur-, sport, építési, élelmezési, táborozási, műkerti rendező és tűzijáték bizottság. A rendezésre alakult adminisztrációnak feladata volt még a dekorációs feladatokat végrehajtani, Kecskeméten: „a Rákóczi úton, a felvonulás színhelyén 8 transzparenst kihúzni jelszavakkal [...] a dísztribünt, az útvonalat, a Műkertben felállított színpadokat kidekorálni [...] valamint a város dekorációjáról gondoskodni" 22 , továbbá a hangosítás technikai feltételeit megoldani, a kultúrműsorok programrendjét összeállítani, megszervezni a vendéglátóipari egységek ellátását stb. A műkerti majális rendjének biztosítására egy 20-25 tagból álló rendezőcsoport felügyelt, akik egy „elit" gárda toborzását is feladatul kapták. A félezer fős válogatott csapat a felvonuló tömeg élén menetelve a Párt képviseletét demonstrálta. 23 A megyeszékhelyen tartott 1952. évi május elsejére való felkészülés feladataival, annak előkészítő-szervezőmunkáival a Magyar Dolgozók Pártjának Kecskemét Városi Bizottsága volt megbízva. A testület „titkár elvtársakhoz" intézett feladatterve szerint mindenütt létre kellett hozni olyan szervezőbizottságot, „mely felelős az ünnepség jó előkészítéséért". E testületek feladatául szabták az agitáció irányítását, „mely foglalkozik az aláírásgyűjtéssel, a május 1-jei munkaversennyel, a szervezet, üzem stb. dekorációjával, a mozgósítással, a felvonulás előkészítésével"? 4 A Moszkva felé tekintgető hazai „béketábori" külpolitikához, aktuális orientációhoz kapcsolódóan különleges feladatul rendelték, hogy a szervező bizottságok „erre az alkalomra készítsenek táblát, nagyjaink képével, jelmondatokkal", amelyek üzenete kifejezi a pártvonal Tito- és imperialistaellenes véleményét. Továbbmenve a szervezőtestületek és a megbízott alapszervezetek, aktívák „készítsenek rajzokat és karikatúrákat Titóról, Trumanról, mellyel leleplezik tevékenységüket. Ezeket nagy táblákon hozzák a felvonulásra. " 2S A sztahanovista versenymozgalom jellemző kelléke volt az ünnepi propagandának. A mozgalom célja volt, hogy az állami vállalatok, ipari üzemek dolgozói elé a „békeharc" és a termelés fokozása érdekében mintát állítsanak. A legtöbbször egyegy munkacsoport, kollektíva összesített „háttértevékenységével" és a termelési eredményeket „módosító" adminisztráció házasságával létrehozott élmunkás-eredmények a szocialista termelési rend, szimbolikusan pedig a proletárdiktatúra felsőbbségét voltak hivatva alátámasztani az imperialista politikai, gazdasági, társadalmi berendezkedéssel szemben. A pártpropaganda előírta az élmunkások kitüntetett helyét a felvonulások alkalmával: „a felvonulók hozzák magukkal az élenjáró dolgozók képét is" - szólt a fent hivatkozott forrásban szereplő rendelkezés. A Rákosi-korszakban különösen népszerű volt kulturális seregszemlék, művészeti produkciók mellett nagyszabású sportműsorokkal, tornabemutatókkal még látványosabbá tenni a felvonulásokat: a városi pártbizottság utasításának megfelelően meghirdették, hogy a május elsejei ünnepi felvonulásra „a sportolók jöjjenek sportruhában, de a felvonulás során is sportmutatványokat végezzenek. A röplabdázók röplabdázva, a birkózók kocsin, szőnyegen, vagy tornászok gúlával, stb. A kultúrBKMOLXXXV. 1.43.f. 2.CS. 18. o.e. 1948-1956. 14-16.0. Uo. Uo. 11-13.0. Uo.
