Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

kolai és óvodai ünnepségek műsoranyagát az intézmények számára ugyancsak központilag előírták, a beszédvázlatokat az iskolaigazgatóknak számos esetben megküldték: Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére szervezendő ünnepi műsor anyagát pl. a DISZ és az Úttörő központ juttatta el a tanintézeteknek, a március 15-i óvodai ünnepi rendezvények programját az oktatási tárca szabta meg. Az oktatásügyért felelős minisztérium tájékoztatása szerint „Nagy tanítónk és vezetőnk, Rákosi elvtárs 60. születésnapjának tiszteletére az Úttörő, DISZ- és Pedagógus Szakszervezet mozgalmat indított [...]".

15 A minisztérium tehát - a hivatalos tájékoztatás szerint legalábbis - nem felülről, hatalmi úton rendelte el a szovjet mintájú vezérkultusz ápolását, pusztán csak összefogta, központilag „segítette" annak országos kampányát. A kommunista iránymutatás és elképzelés szerint rendezendő ünnepségnek tükröznie kellett a Párt egységét, hatalmát, tömegeket megmozgató erejét és a pártfőtitkár iránti csodálatot. Természetesen egy ilyen mérvű erőfeszítést csak szigorú központi irányítással, a hivatali gépezet kontrollja alatt lehetett levezényelni. E rendezvény Bács-Kiskun megyei előkészületi tevékenységét, koordinációjának feladatkörét a megyei tanács Oktatási Osztálya látta el: a megyei iskolaigazgatók és úttörőcsapatok vezetői számára szisztematikusan előkészített 1952. évi operatív szervezőmunka-tervet „Március 9-re való felkészülés mozzanatai" címmel küldték szét: január 27. és 30. között csapatgárdista értekezleteken indult be a szervezőmunka. Itt ismertették a felelősökkel az elkövetkező 6 hét programját. Ennek keretében kezdték el a felkészülés operatív feladatait betöltő tagok toborzását is, valamint a Rákosi Mátyás pártfötitkárnak szánt ajándék elkészítésének módját is megtárgyalták: „Készíthetnek a pajtások egyénileg is ajándékokat, de legalább őrsönként egyei"}

6 Február 1. és 5. között őrsi üléseket tartottak a tanintézményekben, amelyre a nevelőtestület tagjait és az ifjúvezetőket egyaránt bevonták. Ezeken a gyűléseken került sor az egyes őrsök munkájának értékelésére, valamint az elkövetkezendő feladatok meghatározására. Február 10. és 15. között ünnepélyes rajgyűléseken írták alá a vállalt fogadalmakat. Az ünnepélyes keretek között lezajlott, jellemzően színpadias, formalizált gyűlés megnyitását a raj tanácselnökre rótták, akinek szerepe szerint mindenekelőtt ki kellett térni azon megtiszteltetésre, hogy elsőként ö írhatja alá az ívet. Március 1. és 5. között szerte az országban megrendezett rajgyűlések fő tematikája Rákosi elvtárs életével foglalkozott. A minden addigit meghaladó méretű rendezvényeken felolvasásokat, verseket, dalokat iktattak a műsorba. Március 9-én iskolai ünnepélyeket szerveztek, úttörő csapatgyűlés jelleggel, ahol sor került a jutalmak kiosztása, valamint ezen a napon indították útjára a március 1-jére előkészített fásítási tervet.

17 A május elsejéhez kötődő munkásmozgalmi ünnepi események szervezésében, mozgósítási és koordinációs munkáiban első fokon a megyei pártapparátusra hárult a feladatok zöme. A Magyar Dolgozók Pártja Kecskemét városi szervezetének Agitációs és Propaganda Osztálya (később Agitációs és Művelődési Osztály) részleteiben kidolgozta és kontrollálta az országos megemlékezéseket. A Bács-Kiskun megye levéltárában elhelyezett Pártarchívum „Agit-Prop" Osztályának aktái között fellelhető 15 BKMÖL XXIII. 11. 109/1952. 16 Uo. 17 Uo.