Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

rialista világnézeti alapokon nyugvó eszmerendszerével. Ennek szellemében a politika tudatos munkával formálta át a közélet minden területét, beleértve ezen ünnepet is. Megfosztva katolikus múltjától így vált az István napi Szent Jobb körmenet napjából az Új kenyér, majd 1949-től az Alkotmány ünnepe. Az állami ünnepeket, jeles napokat, történelmi eseményekre emlékező évfordulókat a mindenkori hatalmi elit saját ideológiai rendszerébe igyekezett beépíteni, azok tartalmi elemeit, közvetített üzenetét és vizuálisan kifejezett formáit a saját elképzelései, igényei, céljai szerint átformálni. A szocializmus beköszöntével hazánkban kiemelt szerepet kaptak a nemzetközi munkásmozgalomhoz, a Párthoz és annak vezető funkcionáriusaihoz kötődő ünnepek, megemlékezések, ezzel egy időben az 1948 előtt preferált irredenta és vallási színezetű nemzeti megemlékezések háttérbe szorultak, illetve megfosztva „reakciós", „klerikális" jellegüktől, más formában éltek tovább. A pártállami berendezkedés kiemelt helyen tartotta számon hazánk „felszabadulásának", a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom"-nak jubileumi ünnepélyeit, továbbá az 1950-es évtized első felében meghonosított, a vezérkultusz „ápolására" beiktatott grandiózus rendezvényeket: Sztálin és Rákosi születésnapját. A proletárdiktatúra győzelmét proklamáló pártállam Magyarország katolikus eredetű, historizáló eszmei rendszerétől idegen ünnepeket teremtett: így lett a Nemzetközi Nőnap, Május elseje nagy felvonulásokkal, monumentális demonstrációkkal kísért állami ünnep. Politikai évfordulók szervezési kérdései Bács-Kiskun megyében Az ünnepi megemlékezések szervezésére, lebonyolítására a párt és államigazgatás csúcsszervei konkrét és élvi jelentőségű direktívákat készítettek. A Minisztertanács valamint az egyes kormányszervektől érkező forgatókönyvek „bevezetőjébe" az adott állami ünnep jelentőségét méltató rövid, sematikus kivonatot szerkesztettek, amellyel ideológiai útmutatást, retorikai mankót igyekeztek nyújtani a közigazgatási és pártapparátus számára. Egy 1952-ben a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" 35. jubileumára kiadott belügyi utasítás mindenekelőtt kiemelte a „Szocialista Forradalom" jelentőségét, amellyel beköszöntött „a dolgozók felszabadulásának" korszaka „a kapitalista rabság alól": a „világtörténelem folyamán először került a hatalom a dolgozó nép kezébe és ezzel a föld területének egyhatodán megszűnt a kizsákmányolás és megkezdődött az osztálynélküli szocialista társadalom felépítése"} A belügyi kormányszerv részleteiben is megtervezte az ünnepi események forgatókönyvét. Az 1952 folyamán valamennyi tanács elnöke részére megküldött, a november 7-i állami ünnep tárgyában kelt utasítás tudatta a szervezés során meghozandó intézkedéseket: már november 6-án este minden megyeszékhelyen „a legszebb kultúrteremben /színház helyiségben/" a megyei tanács a megyei pártbizottsággal „egyetértésben" díszünnepséget kellett hogy rendezzen. Mindehhez előadásanyagot az MDP Központi Vezetőség Agitációs és Propaganda osztálya adott ki. Elrendelték, hogy a Pártapparátus irányításával „az összes iskolákban a BKMÖL XXIII. 2/a. A Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Titkárságának iratai (a továbbiakban: XXIII. 2/a). Titkos ügykezelésü (TÜK) iratok. 0344/1952.