Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KEMÉNY JÁNOS: A TISZTI FŐORVOS JELENTÉSE A BELÜGYI ÁLLAMTITKÁRNAK A BAJÁN, 1942. OKTÓBER 11-ÉN RENDEZETT ZÖLDKERESZTES „EGÉSZSÉGNAPRÓL" (FORRÁSKÖZLÉS)
Az étkeztetés megszervezése általában nehezebb feladatnak bizonyult a tej segélyezésnél. Ennek legfőbb oka pedig az volt, hogy nem működött az országban mindenütt megfelelő közjóléti szervezet. Az országos étkeztetési akciók pénzügyi fedezetét a belügyminiszter által az Országos Nép- és Családvédelmi Alapnál előirányzott 1 300 000 pengős hitelkeretéből biztosították. Mindhárom akció az óvodák támogatását, a napközis ellátás bővítését szolgálta. Az akciók tulajdonképpen természetbeni segélyt, illetve családi segélyt vagy pótlékot jelentettek az abban érintett családok számára. 7 A fent körvonalazott országos közegészségügyi és szociális célkitűzésekkel való teljes azonulásként értékelhetjük a helyi viszonyok közt megvalósított, alább publikált bajai „Egészségnap" programját is. Baja törvényhatósági jogú város tiszti főorvosa, dr. Karossá Pfeiffer József 8 , 1942. november 11-én jelentést tett dr. Johan Béla 9 belügyi államtitkárnak, az Országos Egészségvédelmi Szövetség elnökének, a Baján, 1942. október 11-én megrendezett „Egészségnap" 10-ról. A 19 oldalas jelentés részletesen szól az esemény előzményeiről, az „Egészségnap" rendezésének gondolatáról, az előkészítő tárgyalá7 BIELEK Tibor, 1942. 734-735. o. 8 Karossá Pfeiffer József dr. a városi tiszti főorvosi állást 1936-ban nyerte el, és a második világháború végéig irányította Baja város egészségügyét, amikor is az egészségügyi kormányzat közegészségügyi felügyelővé nevezte ki. 9 Johan Béla (Pécs, 1889. szeptember 6. - Budapest, 1983. április 11.): orvos, mikrobiológus. A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori oklevelet 1912-ben, magántanári képesítést kórszövettan tárgykörben 1919-ben szerzett. A Népszövetség Egészségügyi Bizottságának tagja 1934-1939 között. A Szent István Akadémia rendes tagja 1941-ben. A MTA rendes tagja 1942-től. A magyarországi közegészségügyi és higiéniai kutatások egyik legjelentősebb személyisége. Pályafutása kezdetén, az I. világháború idején, a hadsereg részére tömeges mennyiségben állított elő kolera- és tífuszvakcinákat, majd a Phylaxia Szérumtermelö Intézetben 1924-ben megszervezte a humánoltóanyagok termelésével foglalkozó osztályt. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) alapítója 1925-ben, majd igazgatója 1927-1935 között. A belügyi államtitkári posztot 1935 júliusa és 1944 októbere között töltötte be. Elsősorban az ő tervei alapján épült fel az OKI (amely 1989. szeptember 6-án vette fel alapítója nevét). Később érdeklődése az egészségügyi szervezési és higiéniai kérdések felé fordult. Irányításával szervezték meg az országos falusi egészségügyi szolgálatot (zöldkeresztes védőnők), és az ún. egészségügyi mintajárásokban kidolgozták az egészségvédelmi munka (zöldkeresztes munka) egységes állami rendszerét. Belügyminiszteri államtitkársága alatt számos közegészségügyi tárgyú törvénytervezetet készített. Ekkor került sor a tisztiorvosi (1936), illetve községikörorvosi kar államosítására (1940). Jogszabállyal biztosította a központi szakmai elbírálást valamennyi orvosi állás betöltésénél. Nevéhez fűződik a diftéria elleni kötelező védőoltás bevezetése (1938). A II. világháborút követően jelentős szerepet játszott a humánoltóanyag-termelés újjászervezésében. Penicillinkutatásai alapján hozták forgalomba az első magyar penicllinkészítményt, a Fungint (1947), továbbá jelentős eredményeket ért el a B^-vitamin termelése és takarmányozási célokra való előállítása terén. A gyógyszeripar sikerrel hasznosította több újítását és szabadalmazott találmányát. 10 Bernhart Sándor polgármester 1942. december 2-án a törvényhatósági bizottságnak tett jelentésében az egészségügyi igazgatásról a következőket írta: „zt közegészségügy általános előmozdítása végett f. évi október hó 11-én rendeztük meg a zöldkeresztes egészségnapot, a város közönségének valóban példás érdeklődése mellett. A Déri kertben lebonyolított népünnepélyen mintegy 8000 ember vett részt. Ez a Baján alig tapasztalt közönségsiker mindennél jobban bizonyítja, hogy a közegészségügy városunkban nem pusztán hatósági ügy, hanem igaz szívügye egész lakosságunknak. A tanulságos és szórakoztató egészségnap tiszta jövedelme 6300 P volt. Ez a tetemes összeg a leginkább rászorulók, elsősorban a bevonultak hozzátartozói között kerül szétosztásra." - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára IV. 1401. Baja Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. 6864/4. Kig. 1942./103. közgy. jkv-i szám alatt.
