Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

A második világháború utáni időszaktól napjainkig A második világháború után az ún. rendszerváltásig terjedő korszakban (1945-1990) az arisztokratikus csipke előállításának körülményeire a szocialista ipari termelés nyomta rá bélyegét. 1947 áprilisában az akkori polgármester, dr. Kovács Tibor a következőket írta az Iparügyi Miniszternek: iy

A háború viszontagságai a Csipkeház épületében is rombolást okoztak, amelyeket a város kiküszöbölt, úgyhogy a Csipkeház munkára újból felhasználható. [...] Kiskunhalas m. város ez idő szerint nem rendelkezik anyagi fedezettel, hogy a halasi csipke készítését üzemszerűen folytathassa, s a halasi csipke előállításának szüneteltetése azt eredményezi, hogy a halasi csipke, amely a párizsi világkiállításon a brüsszeli csipke és az egész világon készített csipkék előtt az első díjat nyerte el, továbbiakban teljesen eltűnt a világpiacon, szükségét látom felhívni a miniszter úr figyelmét a halasi csipke fontosságára és kérni, hogy szíveskedjék a Halasi Csipkeház üzembe helyezésére forgótőkét folyósítani. Miután a műértékkel bíró halasi csipke nagyobb előállítása huzamos időt vesz igénybe, mert a legkisebb nagyságú 8-10 nap alatt készül el, elgondolásunk az, hogy a halasi csipke készítésével egyidejűleg más, könnyebb készítésű csipkét állítunk elő, amelynek forgalomba hozatalával a nyújtandó állami támogatást kellően hasznosítva tudjuk felhasználni"

49 A polgármester 20 000 Ft állami támogatást kért, válaszirat hiányában azonban nem tudjuk, beváltak-e a reményei avagy sem. A munka ugyan megindult, de a Csipkeház kihasználatlansága miatt a város Közjóléti Szövetkezete 1947 októberétől szövőtanfolyamot indított az épület egy részében. 1948 decemberében Ettvel Gyula városgazda jelentette a városi tanácsnak, hogy a Csipkeháznál lévő csipkekészletet, függönyöket és térítőket - biztonsági okokból - Markovits Mária csipkeházi vezetőtől elszállítatta, és a városgazdái hivatalban lévő biztonsági szekrénybe helyezte. A készlet a következőkből állt: 577 db és 47 db függöny (házi szőttes) és 3 db terítő. A leveléből az is kiderül, hogy ezeket a tárgyakat részben Markovits Mária lakásáról, részben a Csipkeházból szállíttatta el a levél írója.

50 Ortutay Gyula Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter a Csipkeházat közgyűjteménnyé nyilvánította a 211.460/1949. VI. 2. VKM sz. rendelet alapján (a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa 88/1949. számú felterjesztésében foglalt javaslatának megfelelően). Az átadást nehezítette, hogy a Csipkeházban lakott egy földműves, kinek „magatartása azonban a legelemibb követelményeknek sem felel meg. Politikai szempontból teljesen megbízhatatlan, a rendelkezésére bocsátott lakrészt elhanyagolja, sőt súlyosan megrongálja. Ezért a városi tanács olyan értelmű határozatot hozott, hogy nevezettnek felmond és részére más helyen megfelelő lakást biztosít. Ez szükségesnek látszott annál is inkább, hogy a Csipkeháznál értékek további romlását megakadályozzuk. "

51 BKMÖL Kkh R. XXII. 201. Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatalának iratai (a továbbiakban XXII. 201.) 3641/1947. Uo. 17 253/1948. Uo. 4585/1949.