Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

ÖSSZEFOGLALÓK

KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Kiskunfélegyházán a lányoktatás ügyét a XVIII-XIX.. században sokáig nagyon mostohán kezelték. Bár ez országos tendencia volt, Félegyházán a lányok iskoláztatása az 1890-es évekig kirivóan mindig a fiúoktatás érdekviszonyainak rendelődött alá. A XIX. század végére érte el a város a polgárosodásnak azt a fokát, amikor már a lakosság körében egyre nagyobb és hangosabb lett az igény a helyi nőnevelés színvonalasabb és koncepciózusabb átalakítása iránt. Néhány erőtlen és kudarcba fulladt próbálkozás után, a város egyházi főhatósága, a váci püspök pénzügyi támogatása teremtette meg az alapot egy nagyszabású lánynevelő-intézet megvalósításához. A tanulmány, primer forrásokat felhasználva, végigkíséri a helyi lányoktatás viszontagságos helyzetét az 1700-as évek közepétől egészen 1908-ig, mikor is végre megkezdhette működését a szerzetesnők által vezetett Constantinum lánynevelő-intézet, amelynek 40 évi működése a helyi lányoktatás virágkorát jelentette. SARLÓS ISTVÁN BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Egy terület mezőgazdaságának elsődleges meghatározó tényezője a birtokstruktúra. A két világháború között a mezőgazdasági tőkeállomány 85%-át a termőföld tette ki. A mezőgazdaságban - a szántóföldi termelésben hatványozottan - érvényesül a méretgazdaságosság elve, ezért egy terület mezőgazdaságának meghatározó elemei a nagybirtokok. Előadásomban az 1934-35-ös mezőgazdasági összeírás, valamint az 1925-ös és az 1935-ös gazdacímtár alapján vizsgálom meg a bajai és a bajaszentistváni nagybirtokokat, valamint a rajtuk folytatott gazdálkodást. Természetesen városi viszonylatban már a 100 kateszteri holdas, vagy ennél nagyobb területű birtok is nagybirtoknak számított. 1925-ben Baján és Bajaszentistvánon 17, 1935-ben Baján 15 ilyen nagybirtok volt: városi kezelésben lévő birtok, intézményi birtokok, egyházi birtokok és magángazdaságok. E birtokok tulajdonosi és hasznosítási szempontból végrehajtott vizsgálatával nyomon követhetjük a Trianon utáni Magyarország egy speciális helyzetben lévő településének gazdasági változásait, hogy a dualizmuskori kereskedőváros miként reagált a két világháború közti gazdasági kihívásokra.