Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - MOLNÁR JÁNOS: A BORSODI LATINOVITS-KÁPOLNA (FORRÁSKÖZLÉS)
^őmagasságú s Főtisztelendő Bíbornak Érsek Úri Legkegyelmesebb uram! Nagy örömömre, nagy vigasztalásomra szolgált Eminenciádnak azon kegyessége, melynél fogva a terveztem családi sírbolt és kápolna felépítését megengedni méltóztatott; de ami ez örömnek és vigasztalásnak koronáját képezi, az: Eminenciádnak azon atyai szeretetet tanúsító s általam legmélyebb hálával vett ígérete, hogy a kápolna részére kérelmeztem teljes búcsú engedélyezését azonnal, amint az építetés bevégezve lesz, O Szentségétől kieszközölni kegyeskedik. Minthogy pedig ez alkalommal már szerencsés vagyok Eminenciádat értesíteni, hogy az egész épület nemcsak teljesen bevégezve, de az istentisztelet tartásához szükséges minden eszközökkel fölszerelve és berendezve is van: tiszteletteljesen esedezem Eminenciádnak, méltóztassék az indulgentcia 18 engedélyt, melyben a hívek évenkint egyszer a Bold. Szent Szűz mennybemenetelének emlékünnepén 19 — mint a kápolna beszentelésének évfordulóján — részesülhetnek, Ó Szentségétől kegyesen kieszközölni, hogy az egyház e drága, üdvözítőnk és a dicsőült szentek érdemein alapuló kincsestárából már ez idén lelki hasznot meríthessünk. 1880. június 30. ,,2 ° A megépítését követő első években a kápolnát a helyi és a pusztákon élő lakosság, cselédség szabadon látogatta. Erről a plébános a következőket írta: „... a pazar fénnyel ékeskedő díszes kápolna nyílt, bárki mindenkor bele mehet; továbbá a község közvetlen szomszédságában fekszik; a szomszédos bikityi nép s az urasági cselédek igen látogatják. A kápolna őrzésére egy egyházfi van felfogadva őnagysága az uraság által, kinek semmi más dolga nincs, mint a kápolnát tisztán tartani és őrizni, következéskép a szentség őriztetik." 1 ^ A kápolna használatára vonatkozóan pápai engedélyt kért a tulajdonos a kalocsai érsek közvetítésével. A szertartások gyakoriságának szabályozása a helyi plébános érdekében is állt, hiszen a plébániai és a kápolnai szertartások egyidejűsége elvonhatta a híveket az egyházközségi vallási szolgáltatásoktól. Mindezekre figyelemmel a pápai engedély évente tíz alkalommal engedélyezte az „Oltári Szentség" kitételét a kápolnában. A tíz napot a kegyuraság a következők szerint jelölte meg. „/. Karácsony, 2. Újév, 3. Gyümölcsoltó, 4. Nagy Péntek, 5. Nagy Szombat, 6. Húsvét, 7. Pünkösd, 8. Péter-Pál, 9. Nagy Boldog Asszony, 10. Karácsony ünnepein. " A pápai dokumentum a megnevezett napokon engedélyezte a szentmisék tartását, ezen belül a nagyboldogasszonyi búcsú jogát, amelyek tíz évre szóltak, s ennek lejártával a kérelmet ismét be kellett nyújtani. Indulgentcia, indulgencia: búcsú, a gyónáson k'ívül való bűnbocsánat; azoknak az ideiglenes büntetéseknek elengedése, melyeket még ezen a világon vagy a tisztítóhelyen kellene levezekelni. A VI. században keletkezett Mária halálának (január 18.) és mennybemenetelének (augusztus 15.) az ünnepe. A két ünnep rövidesen egyesült és „mennybevitel" (Assumptio) néven (magyar nevén Nagyboldogasszony, augusztus 15.) állandósult és terjedt el. KFL I. 1/b. Bácsborsód 2/a. 1266-6/7. 1880. Uo. 2786-p 17/10. 1883. Uo. 341-p. 91/1. 1884.
