Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: FEJEZETEK A KISKUNHALASI CSIPKEHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL

íaküldeményt, mások meg akarták tanulni a készítését. [...] A rádió közvetítése óta városunkban megfordult idegenek majdnem kivétel nélkül fölkeresték az itt most fennálló, magánkézben lévő kis csipkekészítő műhelyt és több megrendelést tettek "

n A polgármester a kereskedelmi miniszternél és a főispánnál is próbált segélyt kieszközölni a halasi csipke érdekében. A Csipkeház megépítése előtti állapotokról dr. Fekete Imre leveléből tájékozódhatunk, amelyet 1933-ban a kereskedelemügyi miniszternek írt: „Kiskunhalas megyei városban már több mint 30 esztendeje készítik a világhírű „Halasi Csipkét", amely nemcsak a városnak, hanem az egész országnak hírt, dicsősséget (sic!) szerzett. Legutóbb is egy Mussolini részére készített gyönyörű terítő aratott nagy sikert, melyről nemcsak a magyar, hanem az egész olasz sajtó is megemlékezett, sőt Hory követ úr is elragadtatás hangján gratulált a csipkét készítőknek. Ezen csipkét előbb az Iparművészeti Iskola, majd a Háziipari Szövetség, legutóbb pedig a Halasi Csipkét Előállító és Értékesítő Szövetkezet állították elő, mely utóbbi szövetkezet tőke hiánya miatt a csipke előállítását be is szüntette. Jelenleg Markovits Mária 5-10 leánnyal foglalkozik ezen világhírű csipkének előállításával. Nem kell azt külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy érdeke az a város lakosságának a mai rossz gazdasági viszonyok közepett, hogy ezen háziipari termelés továbbra is fennmaradjon. Mert ezen háziipari termelés fenntartása az itteni lakosság kereseti viszonyainak megjavítását is elősegítené. Ezért elhatároztam, hogy ezen csipke készítését a városi hatóság ellenőrzése mellett a Nőegyletek bevonásával óhajtanám készíttetni, s hogy a csipke készítését minél intenzívvé fejleszthessem, arra kérem Nagy méltóságodat, hogy ezen csipke készítését évente 5-6000. pengő segéllyel támogatni kegyeskedjék a várost"

x

~ A főispánnak címzett 1933. februári segélykérő levelében a polgármester így fogalmaz: „...a csipkekészítő leányok foglalkoztatásához szükséges összeg hiánya miatt a csipkekészítés lendületet venni nem bír. Az ínség leküzdésére kivetett ínségjárulékból oly kevés összeg folyt be, hogy a csipkekészítéshez illetőleg a csipkét készítő leányok legminimálisabb díjazására abból fordítani semmit nem lehet, azért, mint a népművészet megértő pártfogóját tisztelettel kérem Méltóságos Főispán Urat: méltóztassék a „ Halasi csipke" megfelelő anyagi támogatása iránt a Nagyméltóságú M. Kir. Kormánynál eljárni és a nemes nemzeti célra 3000. P.-t tevő államsegélyt kieszközölni."

13 Válasziratok hiányában, sajnos, nem derül ki, mi lett a fenti kérelmek sorsa, megkapta-e a polgármester az igényelt támogatásokat. Ebben az évben nagy sikert aratott a Budapesti Nemzetközi Vásáron a halasi csipkepavilon, és a kereskedelmi miniszter a csipke fennmaradásáért kifejtett áldozatos munkájáért elismerő oklevéllel tüntette ki Markovits Máriát. A vásár sikerét felhasználva a polgármester felvetette egy csipkeműhely felállításának gondolatát: ,y4 most lezajlott budapesti nemzetközi vásáron is még sok apróbb darabot el lehetett volna adni, de ezek már a készletben nincsenek. Itt bátorkodom megemlíteni, hogy a nemzetközi vásáron a Kormányzó Úr is megszólításával tüntette ki a halasi csipkét készítő és árusító küldötteket. A vásáron sok megrendelés is történt, nemcsak hazai, de külföldiek részéről is, amit az ott dolgozó munkásnők saját maguknak vet" Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunhalasi Részlege (a továbbiakban BKMÖL Kkh.R.) V. 274/b. Kiskunhalas Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 274/b.). 3600/1933. 12 BKMÖL Kkh. R. V. 274/b.l3 662/1936. alapszámhoz tartozó 645/1933. számú irat. 13 Uo.