Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

Vidéken sem volt jobb a helyzet, mint azt a szekszárdi fogházról írt jelentés bizonyítja: az itteni, eredetileg 144 fős intézetben Jelenleg 400 egyén van letartóztatva. Munkatermek is át vannak már alakítva fogdáknak" ?

4 Az eljárások folytatását azonban a román hadsereg gátolta. Az általa megszállt országrészt hadműveleti területnek nyilvánította, ahol rögtönbíráskodást csak maga rendelhetett el, a magyar jogszabályok érvényesülését pedig nem engedélyezte. A főváros megszállása után a hadsereg-parancsnokság az általa cenzúrázott hivatalos lapban augusztus 10-én felszólított minden polgárt, hogy Jelentse fel azokat a bolsevistákat és izgatókat, akikről bizonyítékszerű adatai vannak". A román parancsnokság közölte az ügyészségekkel, hogy „a bolsevisták üldözésére, felkutatására való minden jogot magának tartott fönn, a bolsevisták elleni összes feljelentéseket", a folyamatban lévő ügyeket hozzá kell áttenni. Ennek során a magyar hatóságok által letartóztatottakat átvették: egy részüket szabadították, de sokakat elhurcoltak, kiveg eztek.

25 íev az ügyészségi jelentés szerint a „tanácsköztársaság közegeinek üldözését a román királyi katonai parancsnokság vette át, [...] abba semmiféle beavatkozást más hatóság részéről nem tűrt". A románok az általuk fogva tartottakat a törvényszéki fogházakban helyezték el, de őket a „magyar államkincstár által rendelték élelmezni". ~

6 Az eljárások akadályozásáról szóló jelentésekre a főállamügyész csak azt a választ tudta adni, hogy az ügyészségek keressék meg a helyi román parancsnokságot a kommunisták elleni eljárások átengedésére. Ha az ennek nem tesz eleget, akkor viszont az „állásfoglalásba nyugodjék bele".~

7 Ebben a helyzetben a kormány többször határozott a Szövetségközi Bizottság megkéréséről azon az alapon, hogy az 1918. november 13-i belgrádi konvenció 17. pontja szerint a megszállók nem avatkoznak a magyar igazságszolgáltatás működésébe. A kormányfő szeptember 15-én átiratot is intézett az antant misszióhoz a román hadsereg magatartása miatt. Ebben sérelmezte, hogy az elhurcolt foglyokat „az államügyészség ki sem hallgathatta".

28 Ezen tiltakozások azonban nem jártak eredménnyel. Az eljárásokba való beavatkozások csak a megszállóknak 1919 októberében a Dunántúlról, november 14-16-án a fővárosból és a Duna-Tisza közéről, majd 1920 tavaszán a Tiszántúlról való kivonulásával szűntek meg. céljára való átengedéséről; 3660/1919. 22 953. IM. IV. kommunista letartóztatottak elhelyezése a pesti régi zálogház épületében. - Az Est 1919. szeptember 19. 3. oldali híradása szerint a pestvidéki törvényszéki fogházban 845 fő volt vizsgálati fogságban. NEMES Dezső (szerk.), 1956. I. k. 151. o. A Kaposvári kerületi kormánybiztos 1919. október 25-i jelentése. Bp. K. 1919/74. 1. o.; MOL K. 27. 1919. augusztus 19., 21., 27-i ülések.(122. d.); BKMÖL VII. 16. 1919. El. 10/3. (491. d.) BKMÖL VII. 16. 1919. El. 13/16. BFL VII. 17/b. 3220/1919. MOL K. 27. 1919. szeptember 3., 10. (123. d.); NEMES Dezső (szerk.), 1956.1. k. 150-151. o.