Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE AZ ELLENFORRADALOM ÉS A KONSZOLIDÁCIÓ IDEJÉN (1919-1922)

A fent említett magyar kormányok csak korlátozott hatalommal bírtak, mivel ekkoriban a legfontosabb uralmi tényező a román hadsereg volt, amely 1919. augusztus 4- én bevonult Budapestre, megszállta a Duna-Tisza közét, majd a következő napokban a Győr-Veszprém-Székesfehérvár vonalig hatolt előre. A megszállók a kormányt, a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, a sajtót, a közlekedést és a postaforgalmat is ellenőrzésük alá vonták. A román hadsereg-parancsnokság augusztus 9-én elrendelte minden magán és hivatalos postaküldemény cenzúrázását, a hatóságok is csak a legsürgősebb esetben adhattak fel táviratot, folytathattak telefonbeszélgetést. A magyar kormány augusztus 20-án kihirdetett statárium rendeletét pedig megsemmisítették azzal, hogy ilyet kizárólag a megszálló hadsereg rendelhet el. Az ország némely területén meghatározó szerepe volt a Szegeden 1919 nyarán Horthy Miklós vezetésével megalakult Nemzeti Hadseregnek, amely augusztus elején a Dunántúlra vonult, s annak középső, valamint nyugati részét ellenőrizte. A polgári szervek működését e hadsereg fővezérsége felügyelte.

8 * A népbiztosságból visszanevezett, változatlan személyzetű Igazságügyi Minisztérium - amelynek vezetői a következő időszakban gyorsan váltakoztak - augusztus 5- én táviratban hívta fel az igazságügyi hatóságokat működésük helyreállítására, a vádbiztosok tevékenységének megszüntetésére, a fővárosban pedig elrendelte a főállamügyészség vezetésének Dabasi Halász Lajos részére való visszaadását. A legnagyobb szervezeti egység, a Budapesti Államügyészség korábbi vezetője - a következő hónapokban a felelősségre vonásokban meghatározó szerepet játszó - Váry Albert már augusztus 4-én elfoglalta hivatalát.

9 Az ügyészségek a felhívásnak megfelelően átvették a forradalmi törvényszékek iratait, bűnjeleit, pénzét. Az államügyészek a befejezett ügyeket irattárba helyezték, a Btk. paragrafusaiba ütköző bűncselekményekre utaló elintézetlen feljelentések alapján pedig a nyomozást elrendelték. Azon feljelentésekre viszont, amelyek „a kormányzótanács által konstruált bűncselekményt tartalmaznak', eljárást nem indítottak.

10 Az augusztus 8-i újabb utasításnak megfelelően az ügyészségek szabadlábra helyezték a tanácskormány alatti politikai foglyokat, és mindazokat, „akiknek cselekménye a fennálló törvények értelmében nem bűncselekmény, vagy akiknek bűncselekménye a kitöltött büntetéssel eléggé megtoroltnak látszik".." Dabasi Halász Lajos főügyész augusztus 11-én leiratban tudatta a Jeltámadott államügyészség minden derék munkásával", hogy a hivatal vezetését visszavette. Leszögezte, hogy a „közélet újraépítésében s a törvénytelenségek gonosz eszközeinek kipusztításában nehéz munka vár az államügyészségekre [...]. Bűnhődniük kell Budapesti Közlöny (a továbbiakban: Bp. K.) 1919/74. 1. o., 1919/91. 1. o.; ROMSICS Ignác, 2000. 131-132.0. Bács-Kiskun Megyei Önkonnányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL) VII. 16. A Kalocsai Államügyészség iratai (a továbbiakban: VII. 16.) 1919. El. 1. F. Távirat az Igazságügyi Minisztériumtól augusztus 6-án. (491. d.); Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) VII. 17/b. Budapesti Királyi Főügyészség (1946-tól Budapesti Főállamügyészség) iratai. Általános iratok (a továbbiakban: VII. 17/b.). (656. d.) Budapesti Főállamügyészség iktatókönyve 1919: 3079.; VÁRY Albert, 1993. BKMÖL VII. 16. 1919. El. 1. E/19. (491. d.). BFL VII. 17/b. 3088/1919.