Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

emberektül [vettünk] [...] 53 marhákat, párja 30forint" ,jXalocsai emberektűi 34 marhákat, bokra 19 tall" ,ßzögedi Kozmáiul 27 sörét [...]". De távolabbi településekről, országrészekből is hajtottak ide szarvasmarhákat. Jtem Győrött lakozó nemes Pálffi János gulyásától 14 tehenet, bokra 20 tall." András nevű erdélyi embernek 12 tehén árát solvimus, bokra 30,5

forint."^ c) A mészárszék forgalma A város mészárszékének termékeit elsődlegesen a helybeli lakosság vette igénybe. Bár az egyes családok konyhájukon minden bizonnyal nagyobb részben a saját nevelésű különféle baromfik, juhok és sertések húsát hasznosították, kétségtelen, hogy az esztendő jelentős szakaszaiban a tőkehúst a mészárszékről vásárolták. A mind nagyobb számban alkalmazott mezőgazdasági munkások, napszámosok élelmezése is megkövetelte a tavasztól késő őszig húzódó mezőgazdasági munkák idején a tetemes mennyiségű tőkehús biztosítását. Mivel a bírák és a kisebb hivatalnokok számára naponta főztek a város konyháján, több család fogyasztásával felért az a mennyiség, amelyet napról napra ide elhordták. Ez a megállapítás nem egyszerű következtetés eredménye. A székbírák 1669-ben készült elszámoltatásában található kitétel: ,Jtem városházához, húsbíráké, töröké, katonáké, utasoké, rabokéf. 458." Ez az összeg a limitált árakból kiindulva 7633,33 font hús ára volt! 1701-ben már lecsökkent a hadak járása, így a város konyhájának a fogyasztása is ezért mérséklődött, bár még mindig igen jelentős maradt: ,JJúst az böcsületes bírák uraimék részére hordottak el 279 forint árát" Még ez is 4650 font húst jelentett, ami - a vasárnapoktól eltekintve, amikor valószínűleg nem főztek a bíráknak - naponként csaknem 15 kg-nak felel meg. További fogyasztók voltak a katonák: Jtem az kapitányoknak 48 forint." ,Jtem mely húst megöttek az garabantok az székből, az árában fizettünk tall. 9,5\"

52 A városi mészárszékről szerezték be a faggyút a városban jelentős számban dolgozó szappanosok, akik a szikes tavak partján összesöpört széksó felhasználásával olyan tömegű szappant gyártottak, melyből több távoli település számára is jutott. A nyersbőrök aránytalanul nagy többségét a felvidéki iparosok vásárolták fel. Egy hányadukat külföldön értékesítették. Az egykori székbírói számadások pusztulása miatt a mészárszék napi forgalmáról csak megközelítő pontossággal tudunk képet alkotni. Éppen ezért vált rendkívül fontossá az a néhány adatsor, amely egy másik nyilvántartásban szerencsésen fennmaradt, és komoly segítséget nyújt a városban elfogyasztott hús mennyiségének legalább hozzávetőleges felmérésében. Ez azért is fontos, mivel a XVII. századból egyetlen alföldi mezővárosból sem maradt fenn hasonló nyilvántartás. Ennek segítségével rekonstruálhatjuk az 1693. év egy egész hónapjának pontos forgalmát.

5 BKMÖL IV. 1510/g. 1693. 87-96. o. BKMÖL IV. 1510/i. 1668/1669. 94-95. c, ill. BKMÖL IV. 1510/g. 1693. 101-102. o. és IV. 1504/m. Robotlajstromok, 1675. 246. o. BKMÖL IV. 1510/g 1693. 57-58. o.