Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: A VÁROSI MÉSZÁRSZÉK ÜZEMELTETÉSE KECSKEMÉTEN A XVI-XVII. SZÁZADBAN

A háborús években rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeniük, és néhány esetben komoly veszélybe sodorták magukat. „Bálint deák tavalyi székbíró az fogházban lévén az tavalyi mind város, mind egyéb akkori adósságok miatt az törvény megfogta. Kit vött ki kezességre Török Mihály és Péter Gáspár." Adósságát minden bizonnyal rövid időn belül rendezni tudta, mert a következő évben a főbíró már újabb megbízásokkal látta el, és több évben közreműködött a magisztrátus megbízásából a tanács számára különféle portékák, áruk beszerzésében."" Miként korábban már erre utaltunk, a többi választott tisztségviselőhöz hasonlóan a székbírák sem kaptak bért. Hivatali idejük alatt viszont már a XVI. századtól ők is mentesültek a különféle igen terhes szolgáltatások - gyalog és igás robot alól. Az 1664. évi igásrobot-nyilvántartáson belül a szolgáltatások rögzítése között találjuk: „Kallaj István pacalbíró", részéről szolgáltatás nem történt, azaz mentesült a fuvarozás alól.

23 A város szolgálatában eltöltött esztendő egyik legfőbb hozadéka pedig az lehetett, hogy a mezei kertek, a szántóföldek bérletének megszerzésében számottevő előnyhöz juthattak. A jobbágytelek nagyságú „városadománya" kert megszerzése több generáció számára jelentett biztos gazdasági alapot. A székbírák vagyoni-társadalmi kötődése Vagyoni réteg 12 3 4 Összesen Vagyoni réteg alkalommal volt Összesen Vagyontalan 1 1 Törpebirtokos 5 2 7 Kisbirtokos 21 4 25 Közepes vagyonú 14 7 21 Gazdag 12 3 1 16 Bizonytalan 11 1 12 Összesen: 64 17 1 82 Aligha kétséges, hogy a székbírák kettős szorításban végezték munkájukat. A beszerzéssel és a szinte átláthatatlan pénzviszonyokkal kapcsolatos bizonytalanság rendkívül nehezíthette tevékenységüket.'

4 Az esetek többségében nem csekély anyagi kockázatot és fokozott személyi felelősséget kellett felvállalniuk. Ezért érthetően sokak számára nem volt ez a megbízatás igazán vonzó, de legalábbis kockázatos közfeladatnak számított. Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a vagyonosabbak, ha lehet, kibúvót kerestek a megbízatás alól. Az viszont egyértelmű, hogy a szerényebb vagyonú személyek jelentős számban találhatók a székbírák között. Sajnos nem lehetett minden nevet összegyűjteni, így az áttekintés csak tájékoztató jellegű. Mivel a bizonytalan kategóriába került személyek a különféle adónyilvántartásokban nem lelhetők fel, komoly vagyonuk nem lehetett. Tehát aligha tévedünk, 22 A Szent György napi elszámolás után egy időre István deák, Kakas Pál és Borbély Mihály vállaltak érte kezességet. Júliusban Tar György és B. Szabó János lett a kezese. BKMÖL IV. 1504/m. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Összeírások (a továbbiakban: IV. 1504/m.). Robotlajstromok. 1679. 264-270. o. és BKMÖL IV. 1510/i. 51. o., ill. 73-76. o. 23 BKMÖL IV. 1504/m. Robotlajstrom, 1664. 95-123. o. 24 A század második felében Kecskeméten csaknem 70 féle pénz, illetve pénznév lelhető fel. Ezek értéke, egymáshoz viszonyított aránya erősen változott. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985/a. 9-146. o.