Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁCS-KISKUN MEGYEI CIGÁNYSÁG INTEGRÁLÁSA A SZOCIALIZMUS KORAI IDŐSZAKÁBAN (1946-1965)

A kecskeméti cigányság helyzete A kecskeméti végrehajtó bizottság is beszámolt a megyei tanácsnak a területén elért eredményekről.

48 Ezek szerint a Városi Tanács a cigányprobléma megoldását leginkább a munkához jutás kérdésével kívánta megoldani. A statisztikák szerint a városban 1500 cigány él, ebből 650 a cigányvárosban. Itt csak putrik találhatók, ház egy sem. A megye felfogása az volt, hogy a telepet meg kell szüntetni, és megfelelő lakáskörülményeket kell kialakítani a cigányoknak, elszórtan a város területén. Ezért az 1963-as évben 30 szoba-konyhás lakást építettek, amit azoknak a telepen elő cigánycsaládoknakjuttatnak, akiknek állandó munkahelyük van. Az 1964-es évre pedig ennek a dupláját, vagyis 60 lakást szeretne a Városi Tanács felépíteni. A cigányok lakáshelyzete és egészségügyi helyzete is nagyon rossz. Tulajdonképpen egyikből következik a másik, hiszen maga a lakáshelyzetük is olyan, hogy ott normális egészségügyi helyzet nem lehet. Mindez kiegészül azzal, hogy nincs munkájuk, így orvosi ellátásuk sincs. Nagymértékű az alkoholizmus, még a gyerekek között is, és igen sok a fertőzött betegségben szenvedő egyén. Igaz, ezen sokat javított a nyilvános toalett építése, illetve a jó ivóvíz lehetősége. Rendszeres heti fürdésre van lehetőség a telep közelében lévő fertőtlenítő állomáson. A tetvesség ezek hatásárajelentősen csökkent körükben.

49 750 munkaképes korú cigány van a városban. 150-en dolgoznak állandó munkahelyen, 400-an csak idénymunkákat vállalnak. 100 ember egyáltalán nem dolgozik. A helyi vállalatok és üzemek már nem tesznek különbséget a felvétel során, bár kivétel még akad. Sok vállalat foglalkoztat romákat, például az építőipari vállalatnál 31 cigány dolgozik, a Bameválban 88 fő stb. Nagy probléma, hogy ősztől tavaszig kevés a munkalehetőség, és ilyenkor nem lehetséges a munkavállalás, ami nemcsak a cigányokat érinti hátrányosan. A termelőszövetkezetek is vennének fel cigányokat, még tagok is lehetnének, de erre nem hajlandók. A TSZ-en belül korábban létezett cigány vályogvető csoport belső problémák miatt feloszlott, de a városi tanács örül is ennek, hiszen sokkal jobbnak tartja, ha több munkahelyen oszlanak el a romák, így beilleszkedésük a többségi társadalomba is könnyebb.

50 A kecskeméti cigányság kulturális helyzete hármas tagolódást mutat. A telepen élők helyzete a legrosszabb, kevés gyerek végzi el innen az általános iskola 8 osztályát. A telep melletti utcákban lakók már jobb helyzetben vannak, közülük többen eljutnak a 8 osztályig is. Négy főnek újság-előfizetése is van, ami egyértelműen a kulturális helyzet jelentős javulását mutatja, és azt, hogy lehetséges egy cigány értelmiségi réteg kialakítása. A városban szétszórtan élők általában rendelkeznek már azzal a kulturális szinttel, mint amivel a többségi társadalom is. Ebből az következik, hogy a telep felszámolásával gyorsítani lehet a cigányság elmaradottságából való kitörést. Az általános iskolai tankötelezettek száma 230 fő, ebből középiskolában mindössze hárman tanulnak, alsó tagozaton 175-en, felső tagozaton 55 gyerek tanul jelenleg. Az eredmények mégis kézzelfoghatók, hiszen a Kurucz téri általános iskolában 23 cigány fiatal részére első osztály indult, amit el is végeztek. Alsós napközit is szerveztek már az előző évben 26 cigánygyereknek, majd egy újabb 12 fős BKMÖL XXIII. l/a. VB. jkv. 1963. 21. k. 148-154. o. Kecskemét város Tanácsa Végrehajtó Bizottságajelentése a 320/1963/12. Vb. határozat értelmében a város cigánysága helyzetéről. 1963. november 12. Reile Géza elnök. Uo. 150. o. Uo. 151. o.