Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - CSERI GÁBOR: A DÉLPEST MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS KISKUNHALASON 1942-BEN

gyeznivalója van. Ha visszalapozunk ötven évre a helybeli lapokat, látjuk, hogy Halason semmiféle bűnügyi szenzáció nem akadt."

8 A tanyai gazdatársadalomról a lap így írt: >t

A kunsági magyar alaptermészete a megfontoltság és nyugodtság. Táncmulatságokon, lakodalmakon még sohase fordult elő bicskázás, vagy verekedés. A halasi fiatalság büszke, rátartás. Soha se ragadtatja el magát. Tud mértéket tartani. Az öregek szintén azok. Az a kunsági gőg, ami bennük van, nem rosszindulatú gőg. Valami lelki báj ez a gőgös magatartás bennük. Csak meg kell érteni őket [...]". A 'főszögi' és az 'aszögi' emberről

10 a következőket olvashatjuk: „Minden halasi lakos pontosan tudja egymásról, hogy hol lakik, ismeri a házat, vakéjszaka is rátalál, de azt, hogy utcája nevét minek keresztek el, nem érdekli."

11 „A sok utcájú város és a kutyaszorítók" részben a cikk szerzője így ír: „.Sehol még Magyarországon nem tapasztalta az Idegen, hogy földrajzilag egyenes utcasort annyiféle névvel lássák el, ahány keresztutcája van. Az egyetlen Kossuth utcát kivéve, minden keresztutcánál új neveket olvashatunk le az utcajelző táblákról. Ember legyen a talpán, aki ezt a sok utcanevet mind a fejében tartja [...] Maga a belváros egészen kicsi tíz perc alatt körüljárható."

12 A Kossuth utcáról ezt olvashatjuk: ,^4z állomás épületénél kezdődik és felhúzódik a Fő utcáig. Csupa fasor, árnyékos lombsátor, virágos kert ez a hosszú pormentesített utca, amelynek villaszerű házai fürdőváros hatást keltenek a szemlélőben. A Kossuth utcában áll az ősrégi gimnázium épülete, mely impozánsan emelkedik ki hatalmas szárnyaival a többi épületek közül. Jellemző a halasiakra, hogy mint a legtöbb alföldi városban, majdnem mindenkinek van kerékpárja. Sehol annyi csinos kerékpározó fiatal nőt nem látni az országban, mint Halason. Szélvészként száguldanak át a városon és csodálatos, soha nem történik bajuk. Sportedzettek, ügyesek. [...] Társas összejövetelek gyakran vannak, de csak a legszerényebb keretek között. A lakosság zömét a gazdaközönség teszi ki. A tanyaiak a városba csak heti- piacos napokon jönnek be, őket nem érdekli a külvilág. Pesti újságot nem olvasnak, rádiójuk nincs. Egyedül a Halasi Újság az, amit megvesznek, de abból se a politika érdekli őket, hanem a különféle hírek, élelmezési hírek és az apróhirdetések A középosztály a város belterületét árasztja el, esténkint sétálnak a Kossuth utcán, a Fasorban és ha négyszemközt vannak - politizálnak. Az iparos és kereskedő osztály sajnos izolálja magát, mint minden vidéki városban. Úgy látszik, ez már ősrégi megrögzött szokás Magyarországon "

n Az „És a zsidók?" című részből kiderül valójában miért is készült e propaganda cikk: „Úgy általában Halas nagyon kellemes város. Halas lakossága békés és jóindulatú. A harmóniát csak a zsidók bontják meg, akik körülbelül ötszázan élnek Halason. Kereskedők, zugárusok, engedélynélküli, szabotáló, vidéki élelmiszerszállítók. A hatóságoknak mindig velük gyűlik meg a bajuk. Nem férnek a bőrükbe ezek a lengyel zsidókként letelepedett, most már „kultúrzsidók" és ha a Halasi Újság megírja róluk az igazat fel vannak háborodva. 8 Halasi Újság, 1942. augusztus 28. 2. o. Milyennek látja az idegen Kiskunhalast? 9 Uo. 10 A 'főszögi' ember a felsővárosi Kossuth utcától fölfelé, az 'aszögi' az alsóvárosi Kossuth utcától délre lakott. " Halasi Újság, 1942. augusztus 28. 2. o. 12 Uo.