Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SARLÓS ISTVÁN: BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

SARLÓS ISTVÁN BAJA VÁROS MEZŐGAZDASÁGI NAGYBIRTOKAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A tanulmány célja, hogy bemutassa Baja város mezőgazdasági rendszerének egy speciális szeletét, a bajai nagybirtokokat, a két világháború közötti időszakban. A bajai nagybirtokokról alapvető forrásként a korszakban tartott két 100 hold

1 feletti birtokokat összeíró gazdacímtárat használtam. Az 1925-ös gazdacímtárban Baja és Bajaszentistván adatai még külön szerepelnek, ezért ezeket összevontam. Az 1935ös gazdacímtár az 1934—1935-ös mezőgazdasági összeírás kiegészítőjeként jelent meg. A város birtokstruktúrájára vonatkozó adatokat az 1934-1935-ös mezőgazdasági statisztikából gyűjtöttem össze. Az adatok elemzéséből elsősorban a mezőgazdaság állapotáról kaphatunk információkat. A birtokok művelési ágak szerinti megoszlásból az alapvető termékstruktúra következtethetünk.

2 Baja az első világháború után Az első világháború, és elsősorban annak elvesztése súlyos gazdasági és társadalmi kihívásokat jelentett Magyarország számára. A Magyarországgal 1918. november 13-án megkötött belgrádi fegyverszünet pontjainak értelmében a Szerb-HorvátSzlovén Királyság csapatai decemberben vonultak be a neki jutatott déli országrészekre és katonai kormányzást vezettek be a „meghódított" területen. A jugoszláv csapatok megszállása a terület gazdasági kirablását is jelentette, az ipari üzemek berendezéseit, a szállítóeszközök, az állatállomány és a gépek jelentős részét elvitték. A Trianonban rögzített állapotok 1921. szeptembertől álltak fenn, Magyarország területileg ekkor lett újra szuverén állam, bár kisebb kiigazítások utána is történtek. A városok jogi státuszát ezek után rendezték, bizonyos mértékig racionalizálták a rendszert, valamint csökkentették az igazgatási apparátus nagyságát.

4 Délen a szerb csapatok távozása (1921. augusztus 22.) után újjászervezték Bács-Bodrog vármegyét. A trianoni békediktátum a megye nagyobbik, déli részét elszakította az országtól. A vármegye területe 1270 knr-re zsugorodott, egyetlen nagyobb települése Baja törvényhatósági joggal felruházott város maradt. 22 709 főnyi lakosságá1 A mezőgazdasági összeírások a katasztrális holdat használják (1 k. hold = 1597 négyszögöl = 0,575 hektár), a tanulmányban szereplő minden „hold" megnevezés katasztrális holdat jelent. 2 A mezőgazdasági statisztikák legnagyobb hibáját már az adatfelvétel készítői és a korabeli szerkesztők is jelezték, az adatszolgáltatás hiányos volt, az adatfelvételkor a gazdák eltitkolták bizonyos javaikat és kisebb pontatlanságok is voltak. 3 A belgrádi fegyverszünet a következő vonaltól délre eső területekre engedélyezte antant csapatok bevonulását: Maros folyó - Szeged - Szabadka - Bácsalmás - Baja - Bátaszék - Sásd - Szigetvár Barcs (vasútvonalak mentén) - Dráva folyó. 4 ORMOS Mária, 1998. 102. o.