Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

GYENESEI JÓZSEF KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT A település státusának változásai 1921 előtt Az államalapítást követően, 1002-ben, egyházszervező munkája során Szent István királyunk a magyar katolicizmus második érseki székhelyét az Árpád nemzetség egykori szállásterületeihez tartozó Kalocsán hozta létre. A települést már 1009-ben az igazgatás autonómabb kategóriáját jelentő - civitasként, azaz városként említi egy királyi oklevél. Valójában a helység ekkor és még hosszú ideig az érsekség és káptalan birtokát képezte, birtokosai pedig e méltóságok mindenkori viselői voltak.

1 Kalocsa mezővárosi státusát és az ezzel járó kiváltságokat, így mindenekelőtt lakóinak szabad költözködési és vásártartási jogát, valamint a korlátozott önkormányzatot 1405-ben nyerte el, amelyek megújítására a török hódoltsági időszakot követően 1713-ban került sor.

2 A kiegyezés után kialakított polgári közigazgatási rendszerben a külön jegyzőt tartó, de rendezett tanáccsal nem bíró oppidumokat az 1871. évi XVIII. törvénycikk nagyközségekké minősítette át, így e rendelkezés következében Kalocsa közel fél évszázadra elvesztette városi rangját, amelyet 1921ben sikerült visszaszereznie.

3 A kalocsaiak, vélhetően az elért sikereken felbuzdulva, a következő évben már a történelmi Pest vármegye kettéosztásával létrehozni kívánt Solt vármegye székhelye cím elnyerésért is harcba szálltak. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kettéosztására azonban - bár ennek elképzelése többször is felmerült sem ekkor, sem pedig a későbbiekben nem került sor a két világháború között. Dolgozatom első felében Kalocsának a rendezett tanácsú városi cím elnyerésére irányuló törekvéseit mutatom be az e tárgyban fennmaradt levéltári anyagok segítségével, a tanulmány második felében pedig - ugyancsak ezen forrásokra támaszkodva - próbálok választ adni arra a kérdésre, hogy volt-e valódi esélye a településnek a megyeszékhellyé válásra, amennyiben az elképzelt területrendezések megvalósultak volna. Nagyközség városi szerepkörben A községi törvény végrehajtása nyomán megalakult új kalocsai képviselő-testület első közgyűlését 1872. június l-jén tartotta. A képviselők rögzítették a település elöljárói szervezetének létszámát, tagjainak fizetését, valamint megtörtént a tisztvi1 CSÁNKI Dezső, 1897. 313. o. 2 BOROVSZKY Samu (szerk.), 1910. II. k. 524. o. 3 Erről az 1871. évi XVIII. törvénycikk (a továbbiakban: községi törvény) 140. § rendelkezett.