Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

Magyarkanizsa Azelőtt Ókanizsa, 1909-től rendezett tanácsú város. Községi polgári fiúiskolával, Haynald-féle római katolikus polgári leányiskolával, községi szegényházzal, árvaházzal, takarékpénztárral, népbankkal rendelkezett. 3 gőzfürész, gőzmalom, gőztégla- és cserépgyár, vasúti- és gőzhajó-állomás, posta-, távíró- és telefonhivatal működött a városban. Gabona- és dohánytermelése, gabonakereskedése és marhatenyésztése jelentősnek számított. Lakóinak száma 1910-ben 17 018 fő, határa 20 596 ha. * * * A városok törvényhatósági bizottságainak, közgyűlésének a törvények és kormányrendeletek alapján szakbizottságai, állandó bizottságai, továbbá a közgyűlés által szervezett bizottságai voltak, ez utóbbiak városonként részben különböztek. A közigazgatási teendőket a tanács ügyosztályain és a törvényhatóság egyéb, a végrehajtást közvetítő közegein (hivatalain) keresztül intézte, mely hagyományaira, helyi sajátosságaira épülve alakultak ki és a törvényi szabályozáshoz igazodva fejlődtek. Községi igazgatás Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága 1887-ben, az 1886. évi XXII. tc. 64. §-a alapján hozta meg a vármegyei kis- és nagyközségekre (kivéve Zenta rendezett tanácsú várost) a szervezési irányelveket megállapító szabályrendeletét.

87 A községi közigazgatás alakulásának vizsgálata ezúttal nem képezte megfigyelésem tárgyát. Ennek ellenére fontosnak tartom kiemelni, hogy amennyire szépen megőrzött levéltári anyagot találtam a bemutatott városokat illetően, addig a községek iratai igen hiányosan maradtak fenn az utókornak, amelyet a vajdasági történelmi levéltárak közül Szabadka, Újvidék, Zenta és Zombor, valamint Csonka Bács-Bodrog vármegye településeire vonatkozóan a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának fond- és állagjegyzékei

88 alapján állapítottam meg. így például Bácsfeketehegy, Szeghegy 1918 előtti iratai nem kerültek az illetékes Szabadkai Történelmi Levéltárba, vagy többek között ilyenek Bácsbokod, Dávod, Madaras községek, amelyek 1861-1918 között keletkezett irata a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban nem éri el a 0,5 ifm terjedelmet sem. Kutatási lehetőség a Vajdasági Levéltár BácsBodrog vármegyei levéltári anyagának külön sorozatát képező települések szerint abc-rendben található anyagában is van.

89 Révai Nagy Lexikona, 1915. 13. k. 168. o. BKMÖL IV. 410. 1. d. 29/a. Bács-Bodrog vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. I. kötet. Zombor, 1888. 170-190. o. (6. szám/közgy. 1887. április 2728.). FODOR István-APRÓ Erzsébet, 2008. 184-185. o., 207-209. o., 230-231. o., 253-255. o., illetve APRÓ Erzsébet (szerk.), 2002. 34-37. o. FODOR István-APRÓ Erzsébet, 2008. 48^t9. o. VL, F. 421. 1203-1500. d. (A 2005-ben végzett kutatásom során használt raktári jegyzék alapján.) A 303 dobozból 31 dobozban a mai Bács-Kiskun megye 18 településére vonatkozó 1861-1918 közötti iratok vannak. L.: Melléklet 2.!