Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

Zombor sz. kir. város, mint önálló törvényhatóság, önkormányzati jogát és belügyi igazgatását az 1886. évi XXL, XXII., XXIII.; az 1877. évi XX. és az 1876. évi VI. törvénycikkek alapján és az 1892. évi szabályrendelet alapján gyakorolta.

64 A szabályrendelet 3. §.-a szerint Zombor sz. kir. város hatóságát gyakorolja: A törvényhatósági bizottsági közgyűlés által (rendes kgy. kéthónaponként egyszer, és rendkívül összehívható annyiszor, ahányszor a kgy. előre elrendeli, vagy szükségesnek tartja a főispán, vagy polgármester). A közigazgatási bizottság által A tanács által (Ügyosztályai: I. Pénzügyi, személyzeti és katonaügyi osztály, II. Gazdasági ügyosztály, III. Jogügyi osztály) A polgármester által A rendőrkapitány által Az árvaszék által A községi bíróság által. 6. §. A közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén a polgármester, ha ő is akadályoztatva lenne, az első rendben megválasztott tanácsnok. 7. §. (Lakosainak száma 26 435). A lakosság számarányához képest az összes lakosságra 106 bizottsági tag esik. Szavazati joggal bírnak: a polgármester, a tanácsnokok, főjegyző és az aljegyzők, rendőrfőkapitány, tiszti ügyész, számvevő, főorvos, főmérnök, házi- és adópénztárnok, levéltárnok és közgyám. Zombor szab. kir. város törvényhatóságának 1907-ben 100 tagja volt, felerészben választott, felerészben a legtöbb adót fizető polgárokból. A város főispánja (egyszersmind Bács-Bodrog vármegyéé is) Fernbach Károly volt. A város országgyűlési képviselője Fernbach Péter. A város tisztikara 1907-ben: polgármester, helyettes polgármester, főjegyző, rendőrfőkapitány, tanácsosok (4), tiszti ügyész, aljegyző, II. aljegyző, tiszti főorvos, főmérnök, főpénztárnok, főszámvevő, alszámvevő, közgyám, levéltárnok. A többi tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet száma 51. A város összes hivatalai a városháza épületében voltak elhelyezve.

65 A XX. század elején a város központját, a szabályosan épített, jól rendezett és teljesen városias jellegű belvárost a fásított és parkosított körutak választották el az inkább falusias jellegű, de ugyanúgy szépen rendezett külvárosoktól. Zombor legjelentősebb épületei a városháza, amely 1844-ben épült fel a Szentháromság és Szent György tér, valamint a Gromon Dezső és Vojnits István utcák között, a régi Grassalkovich-palota, mely 1763-ban épült (később a pénzügyigazgatóság épülete volt), a karmeliták Sz. István-temploma (1860-1905), a hatalmas vármegyeháza (1802 és 1806 között épült, az 1880-as években átalakították), a Szentháromság plébániatemplom és a szerb nagytemplom.

66 gyűjteménye. Hivatalos kiadás. Zombor. Bittermann Nándor Könyv- és Kőnyomdájából. 1892. 342357.0. Zombor szab. kir. város törvényhatóságának 1892. március 29-ikei rendes közgyűlésében megállapított és a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium 1892. július 31-én 47 256. sz. alatt kelt intézvényével helybenhagyott szervezési szabályrendelete. In.: Zombor szabad királyi város törvényhatósága szabályrendeleteinek, alapítóleveleinek és nagyobb jelentőségű szerződéseinek gyűjteménye. Hivatalos kiadás. Zombor. Bittermann Nándor Könyv- és Kőnyomdájából. 1892. 383-461. o. BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 235-236. o. Révai Nagy Lexikona, 1926. 19. k. 699-700. o.; BOROVSZKY Samu (szerk.), 1910. II. k. 226. o.