Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

közigazgatási funkcióról az 1877. évi XX. tc. alapján 1881-ben készült szabályrendelet Bács-Bodrog megye gyámhatóságáról és a gyámhatósági eljárásról.

34 Az árvaszék címe: Bács-Bodrog megye árvaszéke, székhelye Zombor.

35 A megyében lévő árvák és gondnokoltak nagy számánál fogva az árvaügyek vezetése is nagyobb számú tisztikar által történt. Az abszolutizmus idején állami kezelésbe vett árvavagyon, az alkotmányos idő kezdetén átkerült a megyéhez, onnan pedig a községekhez. Az árvavagyon részben ismét a központba került, másik részét meghagyták azoknál a községeknél, amelyeknél biztonságos kezelésére bizonyságot szereztek, és ahol megvolt a teljes anyagi biztosíték a vagyonra nézve. A XIX. század végén csak 16 község és Zenta rendezett tanácsú város kezelte külön árvái vagyonát.

36 f) Közmunkaügy A közigazgatás egy másik ágát, a vármegye közmunkájának szabályozását is külön választmány végezte, szabályrendeletet a közgyűlés 1888-ban hozott.

37 g) Egészségügy A megye közegészségügyének felügyeletével egy tiszti főorvos, a 13 járás orvosai és Zenta r. t. város orvosi kara, továbbá a városok tiszti orvosi karai voltak megbízva, összesen 160 orvos és 37 sebész. Az okleveles bábák száma 398, a hivatalos bábáké 135 volt. Közkórház Szabadkán voltjárványkórházak: Szabadkán és Zomborban. A vármegye tisztségviselői

38 A főispán hatáskörét mind a két törvényhatóságokról szóló törvény szabályozta

39

. Az 1870. évi törvény értelmében a megyei és a városi főispáni tisztséget nem lehetett egy kézben egyesíteni. Erre azonban az 1886-os törvény már lehetőséget adott

40 A vármegye vezető tisztségviselői jogi, bölcsész és gimnáziumi végzettséggel rendelkeztek.

41 Főnemesi, nemesi családok tagjai (1.: Vojnitsok) több generáción keresztül is részt vettek a közigazgatás irányításában. Az első főispán az új közigazgatási törvény életbeléptetésétől 1871-1876-ig Mártonffy Károly volt.

42 BKMÖL IV. 410. 1. d. 29/a. Bács-Bodrogh vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. Zombor, 1888. 177. o. Uo. 18/a. Bács-Bodrogh megyének Ő Nagyméltósága a m. kir. belügyminiszter úr által 1881. évi július 26-án 36380. szám alatt jóváhagyott gyámhatósági szabályrendelete. (A megyei közgyűlés 1881. évi 398. számú határozata.) DUDÁS Gyula, 1896. 2. kötet, 497-498. o. BKMÖL IV. 410. 1. d. 29/a. Bács-Bodrogh vármegye szabályrendeletei, fontosabb közgyűlési határozatai és alispáni rendeletei. Zombor, 1888. 198-214. o. 452. szám/közgy. 1888. Jegyzetté és kiadta Karácsony Gyula főjegyző 1888. június 27-én. L.: Melléklet L! 1870: XLII.; 1886: XXI. tc. RUSZOLY József, 2002. 149-150. o. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) D 191 Magyar Királyi Helytartótanács Elnöksége 6240/1862., III. R. és 946/1863. ein. III. R. BOROVSZKY Samu (szerk.), 1910. II. k., 260. o., DUDÁS Gyula, 1896. 2. k. 571. o.