Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

tall."

355 Bármennyire feltűnő, de még ritkábban találkozunk őzek említésével. Alig néhány esetben vásárolták, küldték ajándékba ezt a vadat. Egy alkalommal, más vadakkal együtt már utaltunk rá. Egy újabb eset: „Őzekért adtam tall. 2."

356 Talán nem árt kiemelni, hogy a török tisztek és tisztviselők ritkán álltak elő a magyar főurakhoz hasonló, vadakkal kapcsolatos igényekkel. Néhány kivétel mégis akadt. Meglepően nagy mennyiségben követelték meg a rókabőrt, kisebb arányban a farkasbőrt és a darutollakat. Minden év januárjában következetesen megjelentek. 1663. január 12-én is „Murtizán aga vajda képét viselvén és városunkban lévén, felvette az ajándékját. Nazur urunknak tall. 100, rókabör 12 [...] farkasbőr 1 [...] darutoll 4." Ezeken túlmenően a beosztottaknak és kísérőiknek további 14 rókabőr járt.

357 Ezt a jelentős mennyiségű vadbőrt minden bizonnyal jó előre a helybeliektől vásárolták meg, hiszen, ha megjelentek, és az ajándékaikat nem kapták meg, annak keserves következményei lettek. A különféle nemes prémeket és az ékes tollakat a magyar főurak is elvárták. Rákóczi Ferenc számára évenként járó taxájához ajándék gyanánt két szál darutollat is kellett küldeni. A nádornak négy szál darutoll járt. Báthory László is négy szálra tartott igényt. Ezek a tételek látszólag jelentéktelen pénzbeli terhet jelenthettek. Valójában a tanács számára beszerzésük távolról sem csekély gond volt. Az igen sok adatból állításunk igazolásként csak néhányat idézünk. Egyetlen évi kiadás sokat elárul: 1668-ban „Darutollakat vettünk f. 73 [...] Madocz Jánosnak adtunk darutollakra Aradra f. 25 [...] Csaba Jánostól vettünk darutollakat f. 13." Ezekhez hasonló tételek évenként fellelhetők a számadáskönyvekben. „Szabó Gergely és Komlós Ambrus hoztanak darutollat fl. 54." „Darutollakért fl. 84."

358 Ezeket a portékákat rendszerint jól ismert személyektől szerezték be: „Darutollakat hozattunk szegedi embertől [...] pro tall. 17." „Szegeden lakó Pabdi Jánostól vettünk darutollakat per tall. 11."

359 Közel hasonló értéket jelentett a sastoll, bár erre jóval kevesebb adatot találunk. „Piroska Jánostól vettünk 2 pár sastollat 160 pénzen." „Gyárfás Jánostól vettünk 5 pár sastollat tall. 2."

360 E rövid áttekintés után aligha vitatható, hogy a kisállattartás és a vadgazdálkodás - ha egyáltalán lehet ekkor még ezt a kifejezést használni - a városon belül nem hasonlítható a nagyállattartás és a juhászat gazdasági fontosságához. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a mindennapok szerves és fontos részét alkották. A velük kapcsolatos haszon vagy kiadás akár nagyságrenddel eltérhetett, de a tanács számára a beszerzés és a pontos célba juttatás komoly és visszatérő gondot, és - miként láttuk nem csekély kiadást jelentett. Tehát a terület gazdasági szerepe sem volt elhanyagolható. Annak érdekében, hogy ennek tényleges súlyát jobban tudjuk érzékelni, szükséges itt is az árak bemutatása. BKMÖL IV. 1510/i. 1698. 39-61., 1699. 53-59. és 1700. 47-50. Uo. 1698. 39-61. BKMÖL IV. 1508/c. 1662. 139-174. BKMÖL IV. 1510/i. 1668-1669.47-61., 72-78. és 182-186., ill. 1670. 20-32. és 1672. 18-33. BKMÖL IV. 1508/c. 1676. 195. és IV. 1510/i. 1677. 42-61. A különféle jószágok és termékek árának felidézésével és a velük járó egyéb költségek hozzáadásával tudjuk igazán felmérni az ezekkel kapcsolatos kiadások valós súlyát. Csak ezeket a kiadásokat rendszerint több hízott ökör árából lehetett fedezni. BKMÖL IV. 1510/i. 1677. 42-61.