Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT A zsidók története Kecskeméten 1938-ig 1746-ig Kecskeméten a zsidók csak az országos vásárokon jelentek meg.

1 Leghamarabb a vásárok előtt három nappal, és legkésőbb a vásár után három nappal volt szabad a városban tartózkodniuk, amikor is már csak venniük volt szabad. Ez alatt a hat nap alatt összevásárolhattak mindenféle nyersterméket a lakosságtól. 1746-ban a város kizárólagos engedélyt adott négy óbudai zsidónak nyersbőr felvásárlására, de tartózkodásuk a városban csak a fentebb említett kikötések betartásával volt lehetséges.

2 1759-ben a zsidók már nem ingyen kapták meg a tartózkodási engedélyt, hanem a város pénztárába fizetendő évi 80 f. haszonbér fejében/ Az évek folyamán a Kecskemétre betelepedett, idegennek nyilvánított zsidók megélhetését a bőr- illetve a gyapjúkereskedelem jelentette.

4 1777-ben az úriszék eltiltotta a görög compániát - akik 1721 óta jelen voltak a városban és kereskedtek - a borkereskedelemtől, így a zsidók monopolhelyzetbe kerültek, mely ellenkezést váltott ki a kecskeméti tanácsban. Ennek eredményeképpen a Magyar Kancelláriának levélben tiltakoztak a zsidók bőrvásárlási egyedárusága miatt.

3 Szerintük ugyanis a haszon csak néhány zsidó kezében összpontosult, s ez a vád nem volt teljes mértékben alaptalan.

6 1791-ben a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy most már véglegesen betelepedjenek, de csak azoknak a zsidóknak adtak letelepedési hozzájárulást, akik már korábban is tartózkodási jóváhagyást szereztek a városban.

7 A hitközség 1801-ben alakult, 1810-ben lélekszámuk már elérte a 150 főt, így egy magánházat vásároltak a ma is álló zsinagóga közelében, melyet zsinagógaként használtak.

8 1811. április 20-án megtört a görögök még megmaradt „monopóliuma", a tanács ugyanis ekkor engedte meg először, hogy egy bizonyos Schwartz László nevü zsidó árusíthasson a heti vásárokon.

9 A görögök az 1820-as évektől sűrűbben voltak 1 HORNYIK János, 1988. 12. 2 A négy óbudai zsidó kereskedő: Hersli Bernát, Lebel Márk, Hersli Josep, Mandli Lebel. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 38. 3 HORNYIK János, 1988. 13. 4 KOVÁCS József, Ö., 1996. 69. 5 Uo. 69. 6 Schweiger József és Salamon 1839-ben azt állították, hogy 800 mázsa gyapjút is összevásároltak. Hasonló forgalma volt Büchler Sándornak is, aki 500-600 mázsáról tett említést. L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 69-70. 7 SOMODI Henrietta, 2001.91. 8 „1814-ben kérték, hogy ezt a házat írják a hitközség nevére, a tanács azonban megtagadta a hitközség nevére írni a zsinagógaként használt házat, a zsidók ingatlanszerzési tilalmára hivatkozva, csupán a további békés használati jogot engedélyezte " L.: KOVÁCS József, Ö., 1996. 102. 9 Uo. 52.