Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

1943 januárjában a Hajnalodik egy újabb cikket szánt a kecskeméti zsidó kereskedőkre.

180 A lap nehezményezte, hogy az 1934-ben alakult „Áruforgalom", mely a kereskedelem egyik fő irányítója, túlnyomórészt zsidók kezében volt. A 44 hitelező közül csak 16 volt keresztény. A lap végezetül felsorolta a zsidó kereskedőket, akiktől szerintük a lakosság függött, és a többségben zsidó tagú intézőbizottságot.

181 A zsidó kereskedőket üzleteiknek kiigénylésén kívül hátrányosan érintette egyes kereskedési jogaik megvonása is. Dr. Liszka Béla polgármester 1940. július 25-től 27 zsidó kereskedő cukoreladási jogát vonta meg.

182 A fennmaradt cukorkészletet a zsidó kereskedők a raktárból még kiárusíthatták. A zsidóellenes intézkedések sora a piacok területét sem kerülte el. A kecskeméti zsidók közel 130 éve (1811 óta) jelen voltak a heti vásárokon. Ezt Schira tanácsnok a polgármester megbízásából 1940. szeptember 17-ei hatállyal megszüntetette, mind a piacokon, mind a heti vásárokon.

183 A rendelkezés a bugaci és a lakiteleki piacokra is érvénnyel bírt. Az új zsidóellenes rendelet hatással volt az 1940. szeptember 23-án és 24-én tartott országos állat- és kirakodó vásárra is, ahol a zsidók a rendelet értelmében nem árusíthattak. Minden bizonnyal ez a rendelet is súlyosan érintette anyagilag a zsidókat, hiszen a Kecskeméten megrendezett állat- és kirakodóvásár több mint száz éves múltra tekintett vissza, így nagy jelentőséggel bírt Kecskemétre és környékére nézve.

184 A rendelet meghozatalához valószínűleg hozzájárult az a levél is, amelyet Kovács Ferencné és Fekete Pál írtak a kereskedők nevében, 1940. június 28-án.

1 A „Tanácsos úrnak" címzett levélben felhívták a figyelmet arra a szerintük „visszás állapotra", hogy zsidók keresztény exportőrök megbízásából vásárolnak iparigazolvány nélkül a helyi piacokon, tönkretéve így a keresztény kereskedőket. Szerintük a keresztény kereskedők, akik iparigazolvánnyal rendelkeztek, tétlenül nézték, hogy a 10 Hajnalodik, 1943. 1. szám. Miért vásárol sok kecskeméti kisember zsidótól? 11 Alföldi Ruhaipar, tulajdonosa Kocsis (Kohn) Károlyné, Aszódi Testvérek rőfös, Blau Ilona illatszer, női divat, Bodócs Ferenc késes, Bódogh József festékraktára, Dómján Balázs háztartási cikkek, Fantó Lipót fényképész, Fehér Dávid férfi és női konfekció. Fehér János szövet, posztó, Fehérvári Antal órás, Feldstein és Deutsch textiláru. Fodor József rövidáru, Fuchs Samu textiláru, Gábor cipőüzlct, Goitein Jónás ékszerész. Harmónia ruhanemű, Holczer Károly úri divat. Kellermann Jenő villamossági vállalata. Kemény Izidor kesztyű. Kemény György szűcs. Kemény József női kabát. Körösi János üveg és porcelán. Kovács Jenő cipő. Kovács Sándor könyv. Kovács Menyhért fehérnemű-készítő. Krausz Margit női kalapok. Kultúra könyvkereskedés. László Divatház. Langermann vaskereskedés. Molnár Máté hentes. Pollák Nándor cipő. Rélhey Gyula üvegkereskedö. Robitsek Mária kalapos. Selmeczi Testvérek böröndös. Ségner Lipót bútoros. Studio Klein Miksáné villanyszerelés, kerékpár. Szabó János virágkertész. Dr. Szappanos Sándor tűzifakereskedő. Szánd János kárpitos. Szeles Emil esernyös és újabban Korti Mihály villany. Kardos László fűszerkereskedő. Ellenőr: ifjú Tímár Sándor ker. isk. tanár, majd ideiglenesen Juhász József. Jogtanácsos dr. Dékány György és Aladár. Az intézőbizottság tagjai: elnök Hegedűs Sándor (Fuchs cég), tagok: Blau Ilona cégtulajdonos, Dómján Balázs (keresztény), Fehér Dávid, Deutsch László, Fodor József, Kemény Izidor, cégtul. Kemény József, Kovács Jenő, Krausz Divatház cégtől Pollák Nándor. A vastagon kiemelt nevekről egyértelműen megállapítható, hogy a cég, illetve az illető zsidó-e. 12 Kecskeméti Ellenőr, 1940. július 25. 2. p. 13 BKMÖL IV. 1916. 3/1940.' 1941-ben, Brüller Lajos fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, melyben kérte, hogy a helyi vásárokon és a piacon árusíthasson. A fellebbezést 1943. február 22-én elutasították. BKMÖL IV. 1910/c. 27 887/1941. 14 Kecskeméti Közlöny, 1940. szeptember 14. 2. p. 15 BKMÖL IV. 1916. 4251/1940.