Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

Annak érdekében, hogy a fogalmakat következetesen tudjuk használni, itt szükségessé válik egy rövid kitérőt tenni. Tisztáznunk kell a falka és a nyáj szavak korabeli pontos jelentését. Szabó Kálmán megállapítása szerint: „Régebbi időben a falká-n egy-egy gazdának esetleg többszázra menő juhait értették. A nyáj pedig több gazdának a közlegelőre összevert falkáiból állott."

231 A későbbi elemzés alapjául szolgáló lajstrom több mint húsz falkagazdát sorol fel, de mindegyik falkagazda mellett több gazda neve is fellelhető. „7-mo. Mago Mihály uram falkájáról maga ő kegyelme adott 2, Berze Mihály 2, Csaba Mátyás 1, Földvári György 1, Kovács János 1, Sz. Martoni István 1, Molnár Gergely 1, Sárközi Mihály 1."" " Ezen idézet alapján aligha marad kétségünk afelől, hogy a falka szó egy szervezeti, üzemeltetési formát, keretet jelent, amelyen több gazda együtt őrzött juhait értették, amelyet egyegy falkagazda szervezett és működtetett. Azt az elképzelést, hogy a falka csak egyetlen gazda juhait jelentette, cáfolja e lajstrom néhány további kitétele is, melyekben nem egy, hanem két-két falkagazda neve található: „3-tio. Boda Gergely és Bekő András uraink falkájáról hajtottak be 10 fias juhokat. Gombos Miklósé 1, Mod Miklósé is 1, Szűcs Mihályé 1, Börze Jánosé 1, Herczeg Istváné 1, Kasza Györgyé 1, Baráth Györgyé 1, Bekő Andrásé 1, Boda Gergelyé 1. Állításunkat alátámasztja egy ez évből való újabb lajstrom bevezető szövege: „Méltóságos generális Károlyi Sándor urunk őnagysága parancsolattyából az kívánt vágókat az mely becsületes uraimék falkájokrúl kiszaggatták, rendi így következik...".

234 Az első szaggatás során 14 gazda falkáját említik, köztük Bíró Istvánét, amelyben sajátján kívül további tíz gazda tartotta marháját. Tehát a falka szó nemcsak a juhászaton belül, hanem a szarvasmarhatartásban is egy üzemszervezeti forma volt. További feljegyzések idézése meggyőzhet bennünket arról is, hogy valójában a nyáj a különféle korú és nemű juhok együttes tömegét alkotta. Ennek érdekében célszerű egy Nagykőrösön lejegyzett, korábban már idézett mondatot megismételni: "Megh számlálván az naira kiment juhott, öreghével aprójával és kossával facit...".

235 Itt tehát egy meghatározott tulajdonos, a tanács különféle juhait félre nem érthető módon nevezték nyájnak. Ily módon tehát akár egy gazdának, de akár többnek is lehetett nyája. Ezt a nyájat esetenként megbontották. Tavasszal az elletéskor a vemhes anyajuhokat különítették el belőle, nyáron pedig a kosokat. Télen viszont ismét helyreállt a nyáj egysége. A városi tanács bérkifizetései is érzékeltetik a különbségeket: „Nyájjuhásznak Fejes Máténak béri..." „Karsai Lukács fejősjuhásznak béri...". „Nyájjuhász, fogadtuk meg Dömötör napig in fi. 13, fél ruhában [...] Orbán fejüsjuhászt in fl. 10. Sz. Demeter napig fél ruhában [...] Fejes Máténak kosok őrzéséért...".

236 Az illusztrálás teljesebbé tétele érdekében nem lesz felesleges a következő adat idézése sem: „Az nyájjuhász számot adván, adtunk viszont eleiben nro. 2022 juhot. Az fejösjuhász eleiben 121 juhot."

237 Tehát a végzendő munka jel231 SZABÓ Kálmán, 1986. 106. 232 BKMÖL IV. 1508/c. 1705. 19-27. 23j A 4. helyen említik Tóth Ferenc és Nagy Ferenc falkáját, ahonnan további öt gazda adott l-l anyajuhot, a 16. helyen Böde János és Nagy István falkáját. ahonnan rajtuk kívül további hét gazda adott 11 juhot. 234 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2006. 131-138. 215 MAJLÁTJolán, 1943. 120. 236 BKMÖL IV. 1508/c. 1662. 6-12., ill uo. 1674. 231-235. 237 Uo. 1695. A kötet lapjai számozatlanok.