Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

cselekményével, ami által a közösségi munka összhangját megbontotta". (A magyarázat végén az ítélkezők elismerték, hogy az aratómunkások is hibásak voltak a történtekért, ezért kapott a gazda börtönt „csak" és nem fegyházat.) d) Közellátási kirakatper 1951-ből Végül egy, a megyei bíróság titkos iratai között talált per részletes ismertetése következik. 1951-ben közellátási bűncselekmények és fegyverrejtegetés miatt indult eljárás egy jómódú jánoshalmai kereskedő ellen. A rendőrségi jelentés szerint a község egyik legnagyobb kizsákmányolója és a Horthy rendszer hűséges kiszolgálója volt, akinek „leleplezése és példás megbüntetése a község dolgozóiból igen jó hangulatot vált ki. A község dolgozói mint kizsákmányolót, demokráciaellenes magatartása miatt gyűlölik." A kereskedő otthonában tartott házkutatás során fegyvereket, robbanószert, nagy mennyiségű szappant, mosószert, zsiradékot, feketevágásból visszamaradt húsféléket és lopott fát találtak. (Az aktában fényképsorozat mutatja be a bűnjeleket.) Letartóztatása után a rendőrségen elismerte, hogy a bűncselekményeket tudatosan követte el: „tisztában voltam azzal, hogy ezen bűncselekményem zavart idéz elő a közellátásban. [...] A népi demokrácia ellensége vagyok." 1951. július 9-én a kecskeméti államügyészség elnöke a nyomozati iratokat és a vádirattervezetet az igazságügy-miniszterhez felterjesztő levele összefoglalja számunkra mindazt, amit a kirakatperekről tudni kell: „A területileg illetékes [...] pártitkár elvtárs javasolta, hogy Jánoshalma községben az ottani moziban a helyszínen tartsuk meg a tárgyalást. A bűnügy nagy substrátuma, az óriási mennyiségű bűnjelkészlet, az egészséges kupec-kulák vádlott jó kondíciója, a helyben közismert harácsoló hajlama, jobboldali rokonsága, a ravasz helyezkedés közismertsége mind azt indokolják, hogy a tárgyalás a helyszínen legyen. Lássák a dolgozók a kulák - a kupec - igazi arcát - lássák az óriási bűnjelkészletet! Feltétlenül alkalmas ezen bűnügy helyszíni tárgyalása arra, hogy gyűlöletessé tegyük a kulákokat a dolgozó parasztok körében. Nevelő, visszatartó hatása is volna. Ez volna egyben a kecskeméti munkásbíróság első hivatalos szereplése. [...] A [...] párttitkár elvtárs [...] gondoskodni tudna úgy a nagy nyilvánosságról, mint a helyiségről és a rendfenntartásról. [...] költség sem merülne fel, csak a bíróság, közvádló, terhelt és börtönőr kiszállásával kapcsolatban. A vádlott ingó és ingatlan vagyonából azonban bőven telik erre. [...] Az aratási munkák miatt célszerű a tárgyalásnak vasárnapi napon lennie, nehogy a dolgozókat kivonjuk a termelő munkákból." A főügyész a továbbiakban így értékeli az Igazságügy-miniszter Kartársnak az ügy várható eredményeit: „Politikailag: az ügy feltétlenül alkalmas, nézeteim szerint a helyszíni tárgyalásra. Jogilag: példásan súlyos ítélet minden további nélkül kihozható a bűnügyből, a vádlott az ügyészség előtt teljes beismerésben van, valamennyi vádpont nagymennyiségű bűnjellel mint tárgyi bizonyítékkal bizonyítva van, a tárgyalás zökkenőmentességét biztosítva látom, valamint a kívánt politikai cél elérését is." Az igazságügy-miniszter leiratában elrendeli, hogy a kereskedő ügyét kössék össze a fia ellen - fegyverrejtegetés miatt - indult eljárással. A két ügy együttes tárgyalása politikai szempontok alapján kívánatos. Mivel a fegyverrejtegetés fog első vádpontként szerepelni, munkásbíróság az ügyben nem ítélkezhet. A vádiratot is át BKMÖL XXV. 30/b. B. 2022/1950.