Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

Az ötvenes évekből való mindkét példánkban egy-egy fiatalember a vádlott, akik engedély nélkül vásároltak és szállítottak kukoricát családjuk és állataik ellátására, nagyobb távolságból, kb. hasonló mennyiségben (1200 és 800 kg). A vagyontalan, négy gyermekes vádlottat az illetékes járásbíróság 3 hónap fogházbüntetésre ítélte, mivel tette a közellátást súlyosan nem károsította, külsejéből és ruházatából pedig megállapítható, hogy „egészen szegény kisparaszt, aki csak a legnagyobb igyekezettel tudja magát és családját fenntartani". A másik vádlott szülei azonban 15 holdas nagygazdák voltak, így vádlott „osztályhelyzeténéi fogva nem vette figyelembe Népgazdaságunknak az engedély nélküli szállítások megakadályozásához fűződő nyomós érdekeit." Az ítélkezők 6 hónap börtönre, 300 Ft pénzbüntetésre, 500 Ft vagyoni elégtétel szolgáltatásra, 10 év hivatalvesztésre és 2 évi lakóhelyről való kitiltásra ítélték az anyagiak tekintetében szerencsésebb családba szültetett vádlotc) Mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos bűncselekmények Mivel a mezőgazdasági munkálatok minden egyes mozzanatának döntő jelentőséget tulajdonított a kommunista állam, nemcsak a vetés, szántás, trágyázás elmulasztásáért, hanem e munkálatok határidőig való el nem végzéséért, illetve a gépek karbantartásának elmulasztásáért is törvény elé lehetett kerülni.

64 1948-ban az őszi szántások körüli mulasztás miatt állították bíróság elé B. L. 52 holdas gazdálkodót, aki cséplőgép-garnitúrájával és traktorjával rendszerint mezőgazdasági bérmunkákat is végzett. A „tényállást", a vád alapját érdemes szó szerint idézni: „Vádlott 1948. évi október hó elejétől kezdve a traktorral bérszántást végeztetett, s ezen munkálatokat Sz. J. gépész végezte. Vádlott az üzemanyaghoz szükséges hatósági utalványokat a szántási időszak elején előre beszerezte az illetékes iparfelügyelőségtől. Ezeket az utalványokat és a többi szükséges iratokat vádlott átadta Sz. J. gépésznek, aki elvállalta, hogy az elfogyott üzemanyag pótlásáról és a folyamatos beszerzéséről ő maga fog gondoskodni.(!) Vádlott csak átlagosan hetente egy ízben ellenőrizte a gépész munkáját. [...] Sz. J. gépész külömböző (sic!) helyeken szántott, majd Kecskemét Városföldön 1948. évi október hó 28. napján a déli órákban befejezte a szántást, s akkor a traktorral visszament Bugacmonostorra, de azonban (sic!) erre az időre teljesen elfogyott az üzemanyagja, úgy hogy a traktorral további munkálatokat végezni nem tudott. 1948. évi október hó 29. napján reggel úgy 9 óra körül ezért levelet küldött Sz. J. gépész a vádlottnak, amelyben ezt a tényt közli, vádlott azonban ezt a levelet és üzenetet csak pénteken este vette kézhez, mert Kiskunfélegyházán volt a piacon. Sz. J. gépész így pénteken estig a traktorral állt, nem dolgozott, ekkor látva, hogy a traktor tulajdonosa üzemanyagot részére nem küld, a traktort bevitte a bugacmonostori községháza udvarára, ő maga pedig hazament a Kiskunfélegyházához tartozó Páka községben levő lakására és csak 1948. évi november hó 2-án jelentkezett újra munkára. 1948. évi október hó 30-án reggel a vádlott megállapítva, BKMÖL XXV. 30/a. 1950. El. XX. P. 37. Termények engedély nélküli szállítása. 37/6. A dunavecsei járásbíróság elnökének jelentése. 37/9. A kunszentmiklósi járásbíróság elnökének jelentése. Az ítélkezők a Földmüvelésügyi Minisztérium által kiadott kis munkanaptárakból tájékozódtak az aktuális súlyponti mezőgazdasági feladatokkal és azok határidejével kapcsolatban. BKMÖL XXV. 30/a. 1953. El. I.D. 36.