Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ
megszegő közhivatalnokot (17. §.). Az „elenyészően csekély mennyiség" tekintetében elkövetett, vétségnek minősülő cselekményeket 3 évig terjedhető fogházzal bünteti, a kodifikált szövegből azonban hiányzik ennek a mennyiségnek a konkretizálása, mint ahogy a „gazdasági rend súlyos megsértésének" körülírása is. 1946-tól a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezés terén, azaz az uzsoraeljárásokban az egyesbíráskodás vált gyakorlattá. 6 A súlyosabb cselekmények esetében továbbra is az uzsorabíróság tanácsa döntött. 7 Az uzsorabírósági eljárást még ebben az évben rendeleti úton tovább gyorsították: a tárgyalást a vád benyújtása után legkésőbb 3 nappal meg kellett kezdeni, és 3 nap alatt érdemleges határozatot hozni. 1950-ben, a bírósági szervezet átalakításával, az uzsorabíráskodás is megszűnt, ettől kezdve a járásbírósági büntetőtanácsok és a megyei bíróság járt el közellátási ügyekben. Ez utóbbi első fokon csak akkor ítélkezhetett, ha a törvény az elkövetett közellátási cselekmény szankcionálására a halálbüntetést is kilátásba helyezte, 1954-től pedig minden olyan ügyben is, amelynek társadalmi veszélyességi foka indokolta a megyei bírósági eljárást. 8 A 8800/1946. M. E. sz. r. az ötvenes években is hatályos volt, kisebb módosító rendeletekkel kiegészítve 9 . A gazdasági rend ilyetén, erőteljes védelme, amelyet a korábbi háborús, majd újjáépítési időszakokban a lakosság közvetlen ellátásának biztosítására való törekvés magyaráz, immár teljesen más funkciót nyert. Az alábbiakban tárgyalandó igazságügy-minisztériumi leiratok, a perek magas száma (a szakirodalom 400 ezer elítéltről beszél a közellátási büntetőeljárások kapcsán) és a büntetések mértéke is mind arra enged következtetni, hogy a közellátási perek a kommunista hatalom nagyszabású gazdaságpolitikai elképzeléseinek eszközeivé váltak. Az ötvenes években Magyarországon - az újjáépítés sikere és a megváltozott körülmények ellenére - fennálló közellátási rendszer és ezzel együtt a parasztságra ráerőszakolt beszolgáltatási szisztéma a mezőgazdaság regenerálódását, fejlődését akadályozta. Az adóztatás mellett a begyűjtés, illetve a szabadpiaci értékesítés korlátozása a leghatékonyabb és legbiztosabb módja volt az agrárágazatból történő Ez azt jelentette, hogy az államügyész az olyan ügyeket, amelyekben 5 évnél súlyosabb főbüntetést előre láthatólag nem kellett kiszabni, uzsora egyesbíró elé terjesztette. 1947-ben a legsúlyosabb gazdasági jellegű bűncselekmények feletti ítélkezés céljaira létrehozták az uzsorabírósági különtanácsot, más néven munkásbíróságot, az ítélőtáblák székhelyén működő uzsorabíróságoknál. A munkásbíróság öt tagja közül négy ún. munkásbíró volt, akiket az ítélőtábla kerületében levő ipari vagy bányaüzem testi munkát végző, 30. életévet betöltött, büntetlen munkásai közül választottak ki. A különtanácsot az Igazságügyi Minisztérium által kijelölt ítélőbíró vezette. A mai megye területén ilyen különbíróság nem működött. A fentiekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok: 24 680/1946. M. E. sz. r. az uzsorabírósági eljárásban az egyesbírói hatáskör kiterjesztése tárgyában. Magyar Közlöny, 1946., 293. szám, 4. 23 710/1946. M. E. sz. r. az uzsorabírósági eljárás gyorsítása tárgyában. Magyar Közlöny, 1946., 274. szám, 1. - 1947. XXIII. tc. az uzsorabírósági különtanácsokról. 1947. évi törvénytár. Budapest, 1947. 263-266. - 1949. évi XI. tc. a népnek a büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről. Törvények és törvényerejű rendeletek. 1949. Budapest, 1950. 36-63. - 23 300/1950. I. M. sz. r. a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó különleges bűnvádi eljárási szabályok megállapítása tárgyában. Igazságügyi Közlöny, LIX. évf., 1950. 147-148. - 1951. évi III. törvény a büntető perrendtartásról. Törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi rendeletek 1951. Budapest, 1952. 9^18. 1954. évi II. tv. a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről. Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye. 1954. Budapest, 1955. 4-11. L. pl. 56/1950. M. T. sz. r. a közellátást veszélyeztető bűncselekményekre vonatkozó egyes rendelkezések tárgyában. Törvények, törvényerejű rendeletek és minisztertanácsi rendeletek. 1950. Budapest, 1951. 243. A kihágás büntetése 6 hónap és maximum 24 ezer forint pénzbüntetés. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik.
