Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT
személyén keresztül a zsidó vezetők a tényleges üzletvezetésre nagyobb befolyást gyakorolnak [...]" ezért az I. fokú iparhatóság döntését jóváhagyták, és az indítványt elutasították. 207 Az 1940-4l-es kecskeméti név- és címtár tanulsága szerint a bankok és a vállalatok élén a zsidók foglalkoztatottsága szempontjából változások álltak be, melyek leginkább az igazgatói vagy elnöki székeket érintették, de nem mindenhol történt így. 208 Előfordult, hogy a második zsidótörvény hatására semmiféle változás nem történt. Leginkább olyan vállalatokra volt igaz ez a kijelentés, ahol a zsidók eleve többségben voltak, vagy amelyeket ők alapítottak. A Kecskeméti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságában és felügyelöbizottságában továbbra is találkozhatunk zsidó nevekkel, a zsidók aránya a vezetésben továbbra is 66% feletti volt. 209 A nagyvállalatok közül is zsidó kézen maradt például a Schiffer Cipőgyár, a Muth Sándor-féle Sírkőgyár, az Első Kecskeméti Cementgyár és a Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. Ezek alapján Bcrend T. Iván állítása, hogy „a bankok, iparvállalatok stb. igazgatóságában eléggé jelentős személyi kicserélődés'''' történt, csak részben igaz, nem minden iparvállalat és bank éléről távolították el a zsidókat. Voltak olyan bankok, szövetkezetek és vállalatok, amelyeket a név- és címtár nem tartalmazott, így a változások nem derültek ki. 210 A zsidók kirekesztése a gazdasági életből tovább folytatódott, viszont maradtak olyan cégek, egyesületek, amelyeknél a második zsidótörvény szempontjából még most sem volt érzékelhető semmiféle változás. 2 " Kevés sportegyesület nyilatkozata 207 A felülvizsgálati kérelmet is elutasították, amelyet több mint egy évvel később, 1941. december 4-én hoztak meg. 208 Vezető változások (a vastagon szedett nevek zsidó származásúak): Magyar Altalános Gyufaipari Rt. Kecskeméti Gépgyár Rt. Igazgató: Tauber Dezső helyett Mendik István. (Kecskemét név- és címtára 1940-41. [1940-1941?] 168.) Astra Biztosító Rt. Titkár: Goitein Pál helyett Tompos Antal (tisztviselő). (Uo. 178.) Városi Közhűtőház Kft. Másodigazgató: Dr. Kenéz Zoltán helyett Nóta István. (Uo. 185.) Háztulajdonosok Szövetsége. Elnök: dr. Fritz Imre helyett Váry István. Kereskedői Kaszinó. Elnök: dr. Schönberger Dezső helyett Benedek György. (Uo. 227.) 209 Pénzügyi kompasz 1940-1941., 1940. 461. Igazgató: Nagy István. Igazgatósági tagok: Sándor István, Dr. Kerekes József, Kertész Dezső, Dr. Markó Imre, Dr. Révész László, Spitzer Bernát, Szél János, Dr. Szigeti Mihály. Felügyelöbizottsági tagok: Fekete Mihály, Fispán Géza, Sipos Ferenc. A város legkisebb bankja (ezelőtt: Kecskeméti Magyar Bank Rt.), az elmúlt két év alatt, alaptökéjét 120 ezerről, 500 ezerre növelte. (Kecskemét név- és címtára 1940^41. [1940-1941?] 461.) 210 Hiányzik: Magyar Altalános Takarékpénztár Rt. kecskeméti fiókja. Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezet. „Petőfi" Könyvnyomda. Magyar Kiviteli Cégek Országos Szövetség kecskeméti fiókja. 211 Változások: Beretvás-szálloda. Bérlő: Gottlieb Rudolf helyett Gyenes Pál. Beretvás-étterem szintén. (Kecskemét név- és címtára 1943-44. 155.) Változatlan: Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. 1943-ra a bank alaptőkéjét 607.500 pengőről 850.000 pengőre emelkedett. (Uo. 146., illetve Pénzügyi kompasz 1943-1944., 1943. IV. k. 735.) Kecskeméti Hitelszövetkezet mint az OKH tagja. (Kecskemét név- és címtára 1943-44. [1943— 1944?] 148.) Első Kecskeméti Konzervgyár. (Uo. 149.) Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. Emellett, 1943-ra a cég alaptőkéjét 50 000 pengőről 120 000 pengőre nőtt. (Uo. 151., illetve Pénzügyi kompasz 1943-1944., 1943. IV. k. 735.) Foncière Általános Biztosító Intézet. (Kecskemét név- és címtára 1943-44. [1943-1944?] 154.) Közhütőház hasznosító Kft. Schiffer Cipőgyár, Muth Sándor Sírkőgyár, Első Kecskeméti Cementárú és Műkőgyár.(Uo. 161.) Kereskedői Kaszinó. (Uo. 203.) Országos Ügyvédszövetség helyi csoportja. OMKE kecskeméti fiókja. (Uo. 204.)
