Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

- Kecskeméti Forgalmi Rt. (alaptőkéje: 120 000 pengő, a Kecskeméti család tulajdonában volt a vállalat, így a zsidók aránya a vezetésben közel 100%);

81 Kecskeméti Bútoriparosok Áruértékesítő Rt. (a Ségner család tulajdona, a zsidók aránya a vezetésben 60%); - Benedek József és Fia (a Benedek család tulajdona, a zsidók aránya a vezetésben 100%); - Kecskemét th. városi Központi Szeszfőzde és Szeszfinomító (a zsidók arányszáma a vezetésben 100%>); - Városi Közhűtőház (a zsidók aránya a vezetésben 50%); - Közhűtőház Hasznosító Kft. (a zsidók arányszáma a vezetésben 25%»); - Első Kecskeméti Cement és Műkőgyár (a Rosenbaum A. cég tulajdona, a zsidók arányszáma a vezetésben 50%); - Schiffer Cipőgyár (a Székely család tulajdona, a zsidók arányszáma a vezetésben 50%); - Muth Sándor Sírkőgyár (a zsidók arányszáma a vezetésben 100%); - „Petőfi" könyvnyomda és könyvkötészet (a Spitzer család tulajdona, a zsidók arányszáma a vezetésben 100%). A biztosítótársaságoknál mindössze háromnál töltöttek be vezető szerepet a zsidók, úgymint az Astra Biztosító Rt.-nél, ahol a titkár volt zsidó; a Foncière Általános Biztosító Intézetnél a két vezető közül egyik volt zsidó, és végezetül a Trieszti Általános Biztosító Társulatnál, ahol a vezető titkár volt zsidó. A mezőgazdasági szövetkezetek közül csak a Kecskeméti Mezőgazdasági Szövetkezetnél található zsidó tag, de ott az igazgatóságban és a felügyelőbizottságban is jelen voltak. A gazdasági egyesületeknél öt esetben találhatunk zsidó többséget, egy kivételével - Fláztulajdonosok Szövetsége - az arány 100%-os. Ezek közül is kiemelkedő az OMKE kecskeméti fiókja és a Kereskedői Kaszinó, amelyek vezetősége zsidókból tevődött össze. Ez a két egyesület volt az, amelynek nagy szerepe volt a város gazdaságában, mint ahogy azt már eddig is láthattuk. A közel 200 éve - 1746 óta - Kecskeméten lévő izraelita közösségnek számos egylete és egyesülete is létezett, amelyek a hitközség tagjait segítették.

82 Az első zsidótörvény tervezetének megjelenésekor a város hivatalos (kormánypárti) lapjának tekintendő Kecskeméti Közlöny behatóan tanulmányozta a törvény végrehajtásának leendő hatásait, és elemezte a helyi zsidó közösség foglalkoztatottságát a törvényben meghatározott foglalkozási ágakban.

83 Az 1938. április 9-i szám szerint az orvosok között a zsidók számaránya azért volt csak 26 százalék, mert a numerus clausus már megtette a hatását.

84 A legmagasabb arányban a zsidók az Pénzügyi kompasz 1937-1938., 1937. IV. k. 793. L. a 6. sz. mellékletet! Kecskeméti Közlöny: politikai napilap. Felelős főszerkesztő: dr. Horváth Ödön. Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda Rt. Kecskeméti Közlöny, 1938. április 9. 2. p. 75 orvos közül 19 volt zsidó. A megállapítás helyénvaló volt azon a téren, hogy az országból sokan mentek külföldre tanulni a törvény miatt, Szabad György szavaival élve „szellemi harakirit" követett el az ország, de a törvény antiszemita passzusát (3. § 3. bek.) 1928-ban hatályon kívül helyezték. L.: KARSAI László, 2001. 216. Ezek alapján nem valószínű, hogy csak a numerus clausus miatt volt kevés zsidó orvos Kecskeméten. A zsidók fogyásához sok körülmény közrejátszott, amit az előzőekben már kifejtettem.