Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

Az 1880-as években Kecskeméten érezhetővé váltak a korabeli antiszemitizmus első hullámai, melyek jóval enyhébbek voltak, mint a közel 60 évvel későbbi események. Ekkor ugyanis a legnagyobb „problémát" a zsidóság asszimilációjának hiányában látták.

42 Ezzel szemben az 1800-as évek első felében nem egy alkalommal előfordult, hogy még a tehetősebb zsidókat is tettlegesen bántalmazták.

43 1883ban az ország több pontján alakult antiszemita egyesület, melyhez a nevezetes Kecskeméti Magyar Védegylet is tartozott.

44 A január 21-i gyűlés beszédeire jellemző volt, hogy csak körülírásokkal próbálkoztak, nem használták a zsidó szót. A gyűlésen részt vett a kor két legnagyobb parlamenti antiszemitája, Istóczy Győző és Ónody Géza is. A helyi antiszemita képviselők nem voltak „hosszú életűek". Az 1883. júniusi választások első fordulójában az antiszemita képviselőjelöltek még győzni tudtak, de a második fordulóban végül elbuktak. Kecskeméten a „hitközség kebelébe" tartozó ortodox imaházi egyesület 1917ben kivált, és az autonóm ortodox hitközség alapjait teremtették meg, amelyeknek alapszabályát 1918-ban Kecskeméti Izidor hitközségi elnök írta alá.

45 A neológ zsidók kétharmados többséget élveztek az ortodoxokkal szemben.

46 1918-ban az ortodox hívek az addig bérelt épületet megvásárolták, és még abban az évben zsinagógává alakították át.

47 Kecskeméten is, hasonlóan a többi nagyvároshoz, a cionizmus jelentéktelen maradt a zsidók körében.

48 1919 nyarán a román csapatok néhány napig megszállva tartották a várost. A fehérterror idején a hitközség egyes vezetőit a románokkal való összeesküvésekkel vádolták. Vagyonukat elvették és egy hónapra a hajmáskéri táborba zárták őket. Egy zsidó értelmiségit a kommünnel való rokonszenvezéssel vádoltak, majd szörnyű kínzások után a közeli Orgoványon felakasztották.

49 A Héjjas Iván-féle különítmény még 1920-ban is rettegésben tartotta a várost és környékét.

50 Mór. 1906-ban az Első Kecskeméti Nyomda és Hírlapkiadó Rt. igazgatóságában helyet foglalt Fispán Mór, Adler Imre és Lőwy Gyula. 191 l-ben Schiffer Gyula bőrkereskedő cipőgyárat alapított. 1916ban a Kecskeméti Központi Takarékpénztár vezetői között is jelen voltak a zsidók, mint például: Fodor Miklós, Fodor Sándor és Kecskeméti Lajos. A gazdasági válság után is újabb cégeknél találunk zsidó neveket: 1935-ben a Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület vezetői között megtalálható volt Kecskeméti Mihály. 1936-ban alakult a Kecskemét Városi Közhütőház melynek egyik ügyvezetője Dr. Kenéz Zoltán volt. L.: PÉTERNÉ FEHÉR Mária-TÁNCZOS Tiborné, 2000. 42 Bővebben I. KOVÁCS József, Ö., 1996. 137-141. 43 Uo. 100-101. 44 Uo. 140. 45 Forrás: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének hivatalos honlapja http://ww\v.mazsihisz.com/zsinagogak.phtml?id=2&v=9 (2007. 06. 26.) 46 SOMODI Henrietta, 2001. 98. Pontos adat nem állt a rendelkezésünkre, csak az 1910-es és az 1920-as népszámlálási adatok. Ennek alapján 1910-ben 2022, 1920-ban 1857 fő zsidó volt Kecskeméten. A számok alapján a neológok száma 1910-ben 1350 fő, 1920-ban 1250 fő, az ortodoxoké 1910-ben 670 fő, 1920-ban 610 fő lehetett. KOVÁCS Alajos, 1935/a. 9., 4. táblázat (Kecskemét népességének megoszlása vallás szerint) alapján. 47 SOMODI Henrietta, 2001. 99. 48 Uo. 103. 49 Uo. 102. A Duna-Tisza közén Héjjas Iván különítménye garázdálkodott. L.: BRAHAM, Randolph L., 2003. 17-18. 50 ROMSICS Ignác, 2001. 134.