Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: MIKLÓS GYULA BORÁSZATI KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSE 1884-ES SZERBIAI ÚTJÁRÓL

mind a szőlők közelében állnak s úgyszólván egy falut képeznek, hol szüretkor bizonyos élénkség tapasztalható. Ezen borházakat szerb nyelven „Bivnicze"

25-knek nevezik. Ezek nem föld alatti pincék, hanem a föld színén fa és kö anyagból készült cserép- vagy szalmafedeles épületekből állanak, melyek bepadlásozva sincsenek, úgyhogy egy ilyen borház helyiség belsejéből feltekintve a tetőzetet látni lehet, minek folytán az ilyen helyiségekben szabad légáramlat uralkodik. A borházak 50-70 hektoliter űrtartalmú hordókkal vannak ellátva, melyek a cefre

26 erjesztéséhez és a borok kierjedése után egyúttal mint ászokhordók

27 is használtatnak. Ezen ászok és egyszersmind erjesztésre használt hordók francia módra készült hoszszas alakúak, s részint faabronccsal vannak ellátva, megjegyeztetvén, hogy a faabroncsok hársfahéjból sodort kötelekkel erősíttetnek meg. Az üres hordók akonázatlanul

28 hevernek és használatuk előtt egyszerűen csak hideg vízzel szoktak kimosatni, a borkő a hordókból nem távolíttatik el. Ami a szüretelést illeti, az itt még eléggé kezdetleges, mert a szőlők kiválogatása, a szőlőbogyózó

29 és malomnak

30 használata még teljesen ismeretlen. A borok erjesztése tekintetében azonban ott, szemben több magyar vörösbor-termelő hazai községgel, már bizonyos haladás észlelhető, amennyiben az erjesztés nem kádakban, hanem hordókban történik, melyek a csaplyuk fenekének felső részén körülbelül 40 cm széles és 50 cm magas kinyitható ajtóval bírnak. Ezen ajtón keresztül a szőlőcefre vastag héjú, nálunk lopónak használni szokott tökből kivájt kupával meríttetik a kádból a hordóba, s a mustos cefre felszínére való összeállása megakadályozása végett a képződő réteg időnként az e célra használt fa csomoszolóval felkavartatik. Az ajtó ezen munka végeztével mindig zárva tarttatik, s a bor kierjesztése ideje alatt agyaggal betapasztatik. A bor a levegővel csakis az akona nyílásán keresztül érintkezhetik (ez pedig olyan kis területű, mint a mi legkisebb hordóink akona nyílása) ezen eljárás előnyét kétségbe vonni nem lehet, szemben több hazai borvidéken követett nyílt erjesztési eljárással, amely még mindig nyílt kádakban olyképpen történik, hogy a felül úszkáló szőlőhéjaknak a levegővel való érintkezésre tág tér nyílik, minek folytán az ecetsav képződése előidéztetik. Mindezek elhárítása céljából a kettős fenekű erjesztő kádak mielőbb alkalmazásba vételére a bortermelő közönséget a szőlészeti és borászati vándortanárok

31 útján ösztönözni újból feladatommá teszem. Az erjesztő hordók dongái és feneke, valamint ajtajai finomra morzsolt égerfa levél és édes must keverékéből készült péppel vannak betapasztva. Ezen tapasz oly szilárd, hogy a hordók, mint arról meggyőződtem, legkevesebbet sem szivárognak és a levegő behatolását a bortól elzárják. Helyesen: Pivnicze. 26 Cefre: ebben az esetben a must a szőlő csumájával együtt. 27 Aszok: a hordók alá helyezhető négyszögletesre faragott tölgyfa. 28 Akona: a hordók tetején lévő nyílás elzárására alkalmas, esztergályozott tölgyfadugó. 29 Hazánkban ebben az időszakban már mind a kézi, mind a gépi szőlőbogyózót ismerték. 30 Szőlődaráló. 31 Állami alkalmazottként dolgoztak. Rendszerint valamelyik szakiskola tanáraként a számukra kijelölt borászati kerületben a szakszerű szüretről és pincekezclésről tanfolyamokat tartottak, illetve a mintagazdaságok munkáját ellenőrizték. Egyúttal a kormány részére a szaktudósítói feladatokat is elvégezték.