Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

Sáfár Katonai biztos Katonai szállásozó Csendbiztos Őrmester A megnövekedett ügymennyiséget a nótáriusi hivatal már nem bírta el, és a bíráskodás fejlődése is igényelte egy új, szakértő hivatal létrejöttét. Ezért hozta létre a város az önálló fiscalisi tisztséget, Kecskeméten azonban még egy nagyon fontos esemény befolyásolta a hivatal létrehozását. IV/2. Egy bizottsági vizsgálat következményei 1786 októberében királyi vizsgálóbizottság érkezett Kecskemétre, hogy a végére járjon mindazon vádaknak, amelyeket „némely kecskeméti lakosok" német nyelvű instanciában foglalva juttattak el II. Józsefhez. A bizottság október 26-án maga elé idéztette a városi magisztrátust, ismertette a fölhozott kifogásokat és természetesen lehetőséget adott arra, hogy az összes vád alól tisztázhassa magát a város tanácsa. A vizsgálat időtartama alatt több száz oldalt kitevő jegyzőkönyvhalmaz született. A vádakat tartalmazó levelek szerint a magisztrátus tagjai hatalmukkal visszaélve, mintegy saját zsebre dolgoznak, a helyi törvényeket büntetlenül áthágják. A legjobb minőségű bérelt földekbe egymást ültetik, a számadások, összeírások elkészítésekkor késnek, csalnak, mindenképpen a saját hasznukat keresik, megrövidítik a communitast és a vármegyét is. Az úriszéki ítéleteket, ha testi fenyítésről szólnak, pénzzel megváltani engedik, de a befolyó összegről el nem számolnak, jogtalanul adót szednek, igazságtalanságok, visszaélések, csalások és jogtalanságok bölcsője a magisztrátus. Kecskemét város lakossága, legalábbis annak döntő többsége, nem állt a feljelentők mellé. A legfontosabb érv, ami a magisztrátus tevékenysége mellett szólt, a mezővárosi jogok és privilégiumok védelme, ami a helyi társadalom döntő többségének érdekeit is szolgálta. A vizsgálat 1792-ben zárult le véglegesen, amikor is 13 szenátor és 12 „köz lakos" bevonásával „kibővített" úriszéki ülést tartottak.

24 A szenátorokat felmentették, valószínű azonban, hogy mégis szükségesnek érezhették az indulatok lecsillapítását az új fiskálisi tisztséggel, „hiszen dobszó által hirdették ki a városban, hogy a magisztrátus ellen panaszkodni lehet" „Tisztei a Fiskálisnak 1. A városnak javait minden sérelmektől oltalmazni, és így annak békességit csendességit minden kitelhető módon ezközleni. 2. Az árváknak és az adófizető népnek elnyomattatások ellen, figyelmetesnek lenni s azokat oltalmazni ugyanazért 3. Minden némii bűnben leiedzőket személyeikre és tetteikre való tekintet nélkül nyomozni a kinyomoztattakat minden maga különös hasznainak félretételével a Bíróságnak a büntetésre vagy bűntől lejendő felmentetésre által adni, s befogadtatásukat azzonnal bejelenteni a Bírónak..." 25 KISFALUDY Katalin, 1992. 62-73. BKMÖL IV. 1504/y. Tisztviselők Esküformulája 1735. 8. 4.