Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

A XVII. század végén, a XVIII. század elején az efféle alispán meghatalmazásával eljáró prókátor szerepét egyre több helyen a vármegye közgyűlése által a megyei ügyvédek sorából választott tiszti ügyész (procurator magistratualis, físcalis) vette át. A megyei fiskális vezetése alatt a XVIII. század végétől, illetve a XIX. század elejétől a főispán által kinevezett tiszteletbeli (al)ügyészek is működtek.

8 A három-, majd négyévenként tartott vármegyei tisztújító közgyűlésen a főispán elnökölt. A fennmaradt jegyzőkönyvminta szerint két (rendes és helyettes) alispánt, egy jegyzőt, két aljegyzőt, egy tiszti főügyészt, két alügyészt választottak. A tiszti ügyészeket többnyire az ügyvédek sorából választották a megyék közgyűlései. Kezdetben az alispán nevében és a helyett, az 1700-as évek közepétől már a maguk nevében képviselték a vádat, ugyancsak a maguk nevében jártak el az önkormányzatok magánjogi (vagyoni) érdekképviseletében, a szegények és az elaggottak védelmében. A tiszti ügyészek feletti erkölcsi, szakmai és anyagi felügyeletet a sedria és a megyei közgyűlés gyakorolta. Az ügyész megválasztásának személyi feltételei: 24 éves kor betöltése, ügyvédi vizsga letétele, másoktól való függetlenség, amely alatt azt értették, hogy a jelölt másnak nem tartozott szolgálattal, lekötelezettséggel. A török hadsereg kiűzése (1699) utáni országot egyesítő állapotok gazdasági, igazságszolgáltatási fejlődést hoztak. A XVIII. századra már nem elég a név és a vagyon egy-egy főispáni, helytartótanácsi állás betöltéséhez. A főúri családok fiai is végigjárták a joggyakorlatszerzés lépcsőfokait. Ügyészeknél, ügyvédeknél mint patvaristák (iratmásolók, felszolgálók), majd ezután a táblabíróságon mint jurátusok (fogalmazók). Csak így lehettek ügyészek, ügyvédek, köztisztviselők. A szaktudás mindinkább előtérbe került. A tiszti ügyészi hivatalokról elsőként Nyáry Pál Pest vármegyei jegyző, táblabíró és volt ügyész írt 1840-ben megjelent könyvében. Az ügyészi hivatal első megjelenését Zemplén megyéből eredezteti, amelyről a következők olvashatók. Zemplén megyében 1668-ik évtől a megyei ügyész tisztségét a hatósági ügyek intézésére vezették be azzal a feladattal, hogy a törvényszékhez került ügyek közül elsősorban a megyei hatóságok ügyeit, azután a szegények és az aggastyánok ügyeit vizsgálja.

9 II/1. A tiszti ügyész feladatai A tiszti ügyészt, annak alkalmazását nem a vádhatóság kívánalma hozta létre, hanem a mindinkább bonyolódó jogélet, az írásbeliség elterjedése; a bírák munkájának megkönnyítése igényelt képzett, gyakorlott szakjogászt. A vármegyei tiszti ügyészi hivatalok teendői alapvetően háromfelé ágaztak: törvényességi feladatokra, a közadók, alapítványok, az árvák vagyonának felügyeletére, valamint a közrend védelmére. A törvényességi felügyelet ellátása érdekében az ügyésznek minden hivatalos összejövetelen (gyűlésen, tárgyaláson) jelen kellett lennie. Felügyelt a törvények, statútumok betartására, a hivatalt, közfunkciót viselő személyeket megillető tisztelet megadására, a jogsértő ellen köteles volt keresetet indítani. Védte a megye jogait a BÉLI Gábor, 1995. 121-122. SZENDREI Géza, 2005. 29.