Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

Kevésbé tömegesen tűnnek fel a feljegyzésekben a nagyobb testű madarak. Említettük már, hogy Rákóczi László számára hattyút küldtek. Később ismételten feltűnik a megkülönböztetett ajándékok között: „Két hattyút vett bíró uram méltóságos Haiszler generális őnagyságának tall. 4." „Egy hattyúért urak számára tall. 3." „Hattyúkért urak számára 9 tall."

350 Ugyancsak ritkábban és főként a német tisztek kívánságára vásároltak az esetek többségében túzokot. „Túzokot kettőt, németek számára den. 80.

351 Item túzokot den 40 [...] Túzokot vettem den. 20." „Túzok és egyéb madarakért tall. 3, den. 4." Természetesen mások is kedvelték ezt a madarat. „Két túzokot vettünk urak számára Szécsénybe gar. 5, den. 20." Úgy tűnik, hogy már akkor is ritkaságszámba ment ezen a vidéken a császármadár. Ezzel kapcsolatosan csupán egyetlen feljegyzésre utalhatunk: „Kovács Péter Kőrösre küldvén császármadarakért és fajdokért, flo. 7."

352 Az igények növekedésével több személy „szakosodott" a madarak és a vadak elejtésére és szállítására. „Madarak árát fizettünk a Sánta Lakatosnak...". Egy időben Kántor Istók és Szabó Gyurka neve tűnik fel ismételten a madarakat szállítók között. A kilencvenes években ez a szakosodás még egyértelműbb lett: „vadászoknak vadakért az urak számára" kitétel már kétségtelenül foglalkozásszerű tevékenységre utal, miként a következő feljegyzés is: „Túzokra, nyulakra, fajdokra adtam ugyan tábori urak számára az vadászoknak 2 tall."

353 A madarak mellett érthetően kedvelt csemegének számítottak az emlős vadak is. A különféle és olykor tetemes igények kielégítése eleve feltételezi, hogy a vadászatot - legalább néhány tucat ember - magas szinten űzte. Segédeszközök és segítők sora állhatott rendelkezésükre. Közismert, hogy a nyúlászatban az agarak nélkülözhetetlenek. 1640-től több esetben is történt rájuk utalás. Nem lehet véletlen, hogy 1685-ben a budai pasa szórakozását közvetlenül szervező emberek beszerzésük során - többek között - e környékből kívánták pótolni, kiegészíteni az állományukat, sőt még utasításokat is mellékeltek szállításukkal kapcsolatosan: „Vezér számára jó híres agarakat Kecskemét 5 agarat, Kőrös 5 agarat valakinél találtok, ezeket az agarakat eltakarják, az szemeket az agaraknak bekössék, kocsin úgy küldjétek bé...". Hogy nem véletlenről lehetett szó, és a jó hírnév tartósnak bizonyult, további két adat is igazolja. „Budai commissarius urunk számára két agarat vivő embereknek költségekre adtam 8 polturát." Három évvel később, 1693-ban már a jószágok árát is megörökítették: „Két agarat vett bíró uram commissarius S vaj da uram számára tall. 2."

354 A nyulakra visszatérően történik említés. Rendszerint más vadakkal együtt kérték, illetve küldték ezeket. Lényegesen ritkábban kényszerült a tanács vaddisznók vételére. „Vadsörtésért tall. 8, gar. 2... sörtéseket Nagy Janóstul vévén tall. 45, gar. 2, den. 8." Erdei sörtésekért adtam tall. 4." Később „Erdei sertéseket méltóságos Eugenius herceg számára [küldtem] tall. 10, den. 2." A nem túl hosszú sorból még két eset: Erdei disznókért tall. 15, gar. 3, den. 28 [...] Erdei disznókért Bécsbe 12 iü BKMÖL IV. 1510/i. 1693. 42-53., 1699. 46-62 és 1700. 42-46. " BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 16-29. és IV. 1510/i. 1698. 39-61. 12 BKMÖL IV. 1508/c. 1677-1678. 218. 13 Uo. 1677-1678. 304-305 és IV. 1510. 1691.80-83. 14 HORNYIK János, 1860-1866. II. 440., BKMÖL IV. 1510/i. 1690. 58-74. és 1693.76-85.