Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: KECSKEMÉT SZEREPE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBAN

Kadar Mihályné boltjábúl hordottak el portékát tall. 3. Solti Tamás az urak számára munkálódván, és csizmát is vittek el tűle, in summa tall. 4. Bodor Mihálynak hajtottak el egy tehenét a sáncba, tall. 4. Szél Mihályiul hoztak el halat az város házhához, gar. 7. Tóth Janóstul hoztak el portékákat, tall. 6. Czinege Janóstul vittek el két nyerget minden készületivei és egy kantárt, tall. 6, den. 8. Kecskés Gergelytül portékákat hordottak el, tall. 3, gar. 1. Komáromi Jánosnál hordottak el a váras szükséges dolgaira egyet s mást, tall. 3, Borbély Gergelytül hoztak el egy hordó bort generális Bottyán János uram őnagysága számára, melybül az adajára kitellett tall. 8. Szálai Jánosnál hoztak el kötés papirossat, tall. 2, gar. 4. BKMÖL IV. 1508/c. 1704. 165-201. Az adónak természetben történő lerovása a békésebb évtizedekben, ha nem is volt ismeretlen, mindenképpen kivételesnek volt mondható. Ezekben az években a lakosság megtermelt áruit főként a korábban Ausztriába, Itáliába és Németországba irányuló szarvasmarháit, lovait stb. a háborús viszonyok miatt nem tudta megfelelő áron értékesíteni. Éppen ezért a lakosság birtokában lévő arany- és ezüstpénz a fokozott adóztatás során gyorsan elapadt. A terményekkel történő széles körű adózás részben kényszer volt, részben pedig a magisztrátus belátásából adódott. A VÁROST TETEMES MENNYISÉGŰ SÓ VÁSÁRLÁSÁRA KÉNYSZERÍTI A KURUC ÁLLAM 1704 Kegyelmes urunk őfejedelmsége m[éltóségos] parancsolatyából a becsületes váras kénteleníttetvén 4.000 magyar forintokat letenni, mely pénzek refusiójában a n[emes] országnak szolnoki sósházábúl percipiáltunk 2.667 máramarosi kősókat, melyeknek elárulása concredaltatott becsületes Mészáros János uramra, amint hogy azon sókbúi árult pénzt diversis vicibus m. paratis adott őkegyelme főbíró uram kezéhez in toto 1.064 kősóknak árokkal, ú.m. 915 tallért, 4 garast, 29 dénárt. Az fellyebb említett pénzen eladott 1.064 kősókban Vágszerdahelyt lakos Jelenik János nevű kereskedő ember megvévén hétszázat, kiket is az becsületes tanács végezésébül Füzes Gyarmatig az tizedekben felvetett szekerek vittek, melyeknek is vitelétűi (szekérbért fizetvén minden kősónál 34 dénárt) ment főbíró Csertő János uram kezéhez in toto 132 tall. 1 gar. 10 den. Pro memoria Mészáros János urammal számot vetvén a becsületes váras savaibúi (amint beadta) ebben az esztendőben, erogalt őkegyelme a következendő mód szerént, úgymint. 1- mo készpénzben adott el kősókat 1.064 2- do A tizedek kocsisai, szekeresei és az várasházához tartozó némely szolgák béribe adott 189 3- tio az váras konyhájára, boltbérben, bírák uraimék számokra és más egyéb aprólékos szükségre erogált in toto 159 Summája: 1.412 Tartozik őkegyelme restantiában levő 1.225 kősóknál becsületes új bíró Varga István urunknak számot adni.