Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

fokú bíróságot eljárásában akadályozza, akkor az azonos hatáskörű bíróságok közül az lesz illetékes, amelyhez az ügyész fordul. Erre bármelyik ügyész jogosult, ha az ügy valamely módon elékerül.

126 Az 1919. március 21-i hatalomváltás után a Forradalmi Kormányzótanács nem változtatott a megszállt területekhez fűződő viszonyon: az esküt megtagadó és nem dolgozó tisztviselők bérét tovább folyósította, gondoskodva annak eljuttatásáról is.

127 Kapcsolatot is tartott a megszállt területeken élőkkel, mint azt megvilágítja egy menekült igazságügyi alkalmazott 1919 őszi beadványa: „Mi, a csehek által megszállott területen, Lőcsén levő tisztviselők a kormány részéről egész nyáron át azon értesítést kaptunk, hogy mindenki a maga helyén maradjon, míg a helyzet nem változik, rólunk a kormány gondoskodni fog".

128 Az igazságügyi népbiztos a megszállt területre is gyakorolta kinevezési jogát.

129 A Tanácsköztársaság 1919 májusától felhagyott a megszállók elöli hátrálással, és csapatai egy hónap alatt jelentős sikereket értek el a csehszlovák haderővel szemben, felszabadítva az elfoglalt terület tekintélyes részét. A sikeres hadjárat eredményeként az igazságügyi népbiztos 1919. június 7-én megjelent 14. számú rendeletével előírta, hogy azok az igazságügyi alkalmazottak, akik hivatali székhelyükről a megszállás miatt eltávoztak, ezen ok megszűntével kötelesek oda visszatérni, és felettes hatóságuknál szolgálatra jelentkezni. A jogszabály arról is rendelkezett, hogy „azt a napot, amelyben a bíróság működését a megszállás megszűnése után újból megkezdi", a hatóság vezetőjének a hivatalos lapban hirdetmény útján közzé kell tennie. Ennek megfelelően hamarosan megjelentek a közlemények pl. a rimaszombati, ipolysági törvényszékek működésének megkezdéséről.

13 A magyar csapatok július 20-án átkeltek a Tiszán, és heves harcokat vívtak a román haderővel. A kezdeti sikerek láttán az FKt. július 25-én adta ki utasítását „a Tiszántúlon felszabadult területek munkásigazgatására", melyben a különböző kormányzati ágak fogalmazták meg a hadműveletek utáni követelményeket. Az „Igazságügyi Népbiztosság sürgős utasításai" címet viselő fejezet megállapította, hogy a visszakerült területeken a rendes bíróságok működése „egyelőre szünetel". De „figyelemmel arra, hogy az új bírósági szervezet megalakítása küszöbön áll", így az igazságügyi épületeket más célra a népbiztosság engedélye nélkül nem lehet igénybevenni. Az utasítás leszögezte, hogy a bíróságok és ügyészségek személyzetével a helyi intézőbizottságok közvetlenül nem rendelkezhetnek. Ha ezek vezetésében „sürgős változás válnék szükségessé", a direktóriumnak a népbiztossághoz kell fordulnia, megjelölve „azokat a konkrét tényeket, amelyek folytán véleménye szerint az eddigi vezető ez állásban meg nem maradhat, és tegyen javaslatot az új vezető személye iránt".

131 Az utasítás nem került alkalmazásra, mivel 1919. augusztus l-jén megbukott a Tanácsköztársaság. 126 Magyarországi rendeletek tára. 1919. 615-616. 127 GERGELY Ferenc-KŐHEGYI Mihály, 1974. 19. 128 BKMÖL VII. 16. 491. doboz. 1919. El. 13/39. 129 Az igazságügyi népbiztos 1919. április 18-án új vezetőt nevezett ki a francia megszállás alatti szegedi ügyészség élére. L.: GAÁL Endre (szerk.), 1991. 908. 130 Tanácsköztársaság, 1919. június 17. 2., július 6. 3. 131 A magyar munkásmozgalom. 1960. 524-525.