Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

jelzi, hogy a két mezőváros lélekszáma a számottevő ingadozások ingadozás elle­nére közeledett egymáshoz. Mintha a gabonatermesztésre vonatkozó adatok is ezt igazolnák. Kétségtelenül erre utal, hogy míg búzából Kőrösön dézsmát 242 fő adott (81%), Kecskeméten 297 fő. Az árpából dézsmát szolgáltatók száma ott 170 (79,8%), Kecskeméten 213. A zabot termelőknél számottevőbb az eltérés. Talán a két város határának talaja is előidézhette ezt: ott 53 fő (63,8%), itt 88 fő adott le dézsmát. 143 Figyelemre méltó viszont, hogy míg kölesből Kőrösön 155 gazda adott dézsmát, Kecskeméten csak 83-nál jelezték ezt. Tekintettel arra, hogy az adóköny­vek adatai szerint ott az igavonók száma lényegesen jobban csökkenhetett, nem le­hetetlen, hogy a kevésbé igényes talajmüvelést kívánó köles termelését ezért vá­lasztották ott többen. VI. táblázat: A gabonatermelés összetétele a dézsmajegyzékek alapján Egy gazdától beszedett termények 1672 1675 1689 Egyféle 66 59 75 Kétféle 222 154 132 Háromféle 65 110 88 Négyféle 1 20 Összesen: 354 323 315 A pusztákon termelők száma 48 95 ­A gabonatermelők összesen: 402 418 ­Természetesen egy mégoly alapos dézsmajegyzék adataival sem tudunk mit kezdeni, ha nem ismerjük pontosan az akkor használt mértékeket, nem tudjuk mai hektoliterben vagy kilogrammban rögzíteni az ott található adatokat. A hódoltság alatt a gabonafélék mérésére csaknem kivétel nélkül ma már telje­sen ismeretlen űrmértékeket használtak. A dézsmaj egy zekékben leggyakrabban a negyed, a fertály és a véka jelenik meg. Olykor fellelhető a kosár és a zsák is. A tö­rök állam és katonaság legtöbbször kilában határozta meg a követelt takarmány mennyiségét. Ennek több válfaját említik a feljegyzések. A rizs mennyiségének meghatározásához viszont az oka és a dran volt inkább használatos. 144 A török ki­űzése során újabb mértékegységek jelentek meg és váltak használatossá. A pozsonyi mérő, az ausztriai mérő, a kassai mérő valójában ekkor vált ezen a vidéken igazán ismertté. Itt is utalnunk kell arra, hogy Kecskeméten legalább 128 olyan gazda volt, akik a bérelt pusztákon termeltek, és ezért dézsmakötelezettségeiket más helyen, más formában tartották nyilván, igy az ösz­szehasonlításkor az arányokat számuk érdemben módosítja. „Öt oka száz dran riskását vettünk 13 timonon, adtak vissza 3 párát." BKMÖL IV. 1510/i. 184. 25­31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom