Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

Ezeknek a vermeknek a befogadó képessége érthetően változott. Az a néhány konkrét adat, amely űrtartalmukra utal, kétségtelenné teszi, hogy számottevő menynyiséget rejthettek, őrizhettek minden egyes veremben. A „vermes hegyen" talált bitang veremben 6 fertály búzát találtak. Ugyancsak 1685-ben jegyezték fel: „Az Bán malma mellett találtunk egy bitang vermet, abban volt 9 fertály árpa...". Ha e két verem űrtartalmának az átlagát vesszük, jogosan tételezhetjük azt fel, hogy egyegy verembe kb. 7,5 fertály, tehát kb. 15 hl. gabona fért el. Ez hozzávetőlegesen 1.000 kg-mal volt egyenlő.

102 A korabeli agrokultúra bemutatása során célszerű röviden utalni a gabonafélék feldolgozását szolgáló malmokra is. Bár ez a szó szorosabb értelmében az ipar kategóriájába tartozna, de mivel e feldolgozás e területre nem terjed ki, a kép teljesebbé tétele érdekében néhány rövid utalást teszünk. A városban működő malmokra a legkorábbi adat 1597-ből való. Természetesen ilyen szárazmalmok már régtől fogva szolgálhatták a több száz háztartást. Ekkor egy ellenőrzés során 16 malomtulajdonost büntettek meg „a malom véka kicsinységéért." Tehát a szabálytalanul eljárók számát rögzítették, így feltételezhető, hogy még nagyobb számban voltak már ekkor is szárazmalmok.' Ezeket a járgányos gépezeteket általában lovakkal működtették, de ritkábban ökröket is igénybe vettek erre a célra.

104 Ezek száma a lakosság igényeinek kielégítése érdekében folyamatosan nőtt. Egy 1690-ben készült nyilvántartás szerint 33 gazdának 37 malmát vették számba. Kalocsa Jánosnak és Deák Pálnak három-három malma volt, a többinek egy-egy. A lista végén található: „Város 1 számára való." Tehát összesen 38 malom működött a század végén a mezővárosban. Külön is érdemes kiemelni, hogy a megnövekedett igények miatt, és a távolabbi pusztákon termett gabona feldolgozása érdekében a tanács saját költségén az alpári révben egy vízimalmot építtetett.

105 Célszerű annak megemlítése is, hogy egy szélmalom már 1704-ben működött a városban. „Die 3. Április. M. Generális Botytyán János uram őnagysága parancsolattyából a szélmalmon őröltetvén 150 véka búzát, kitül az molnárnak fizettem tall. 1, gr. 4." Nem lehetetlen tehát, hogy a szélmalom már az előző évszázad végén elkezdte működését. Az viszont a feljegyzés szövegéből egyértelmű, hogy a szélmalmot maga a tanács üzemeltette, és minden bizonnyal az ő is építtette.

106 2. A gabonatermelés Európa lakosságának élelmezésében a XVI-XVII. században nem történt érdemi változás. Az egész lakosság és főként a szegényebb rétegek élelmének meghatározó részét a különféle gabonaneműk alkották. Bár ezek ára az 1600-as BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 2. A fertályra mint gabonaürmértékre később fogunk részletesebben kitérni a korabeli mértékegységek ismertetése során. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 43. Bővebben 1. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1994. 181-184. Erre enged következtetni egy 1688-ban készült feljegyzés: Szívós János 4 ökrömet erővel elvitte, dolgoztatván és őrletvén rajtok...". IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 134. A malom építésével a tanács Követt Jakabot bízta meg. Számára különféle címeken 1693. augusztus 3-tól fizettek ki eltérő összegeket. BKMÖL IV. 1510/i. 1693. 42-53., ill. 76-85. BKMÖL IV, 1510/i. 1704. 44. A város tulajdonjogát bizonyítja egy újabb feljegyzés is: „Salamon Ferenc dolgozott a becsületes váras malmához vas munkábúl... tall. 2, den. 11." Uo. 1704. 182.