Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - MOLNÁR TIBOR: ANYAKÖNYVEK FORRÁSÉRTÉKE A VILÁGHÁBORÚS ÁLDOZATOK ADATAINAK FELTÁRÁSÁBAN

tekén — így a Vajdaságban - az impériumváltást követően, erre már nem kerülhetett sor. Munkánkat ezért kezdtük az I. világháborús hősi halottak adatainak felkutatásával. Az alapvető forrás - az állami halotti anyakönyvek másodpéldányai az 19141918-as időszakra - a levéltárban volt. Ezekből állítottuk össze a hősi halottak elsődleges adatbázisát. Az anyakönyvek tartalmazták az elhunyt vezeték- és utónevét, katonai alakulatát, korát, vallását, szüleinek nevét, esetlegesen házastársa nevét, a halál idejét és okát, valamint a bejegyzés számát és a Belügyminisztérium (BM) értesítésének számát. Az így létrejött adatbázist az egyházi anyakönyvekből pontosítottuk és egészítettük ki: leggyakrabban a születési dátumot és a házasságkötés időpontját tudtuk megállapítani, pontosítani. Egyes esetekben a haláleset tényét csak a kereszteltek anyakönyvében tüntették fel a „Megjegyzés" (Observatio) rovatban. A kutatás folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy az eltűntek, illetve azok, akiknek halálhírét a Belügyminisztérium hivatalosan nem közölte, nem lettek bejegyezve 1918-ig a halotti anyakönyvekbe. Őket a későbbi időszakban nyilvánították holttá. A kutatást ezért kiterjesztettük az 1919-1944-es időszakra is. A holttá nyilvánított katonák anyakönyvi bejegyzései tartalmazták a bírósági holttányilvánítási határozat számát. A holttányilvánítási határozatok hasznosnak bizonyultak, mivel korabeli dokumentumokat, tanúvallomásokat tartalmaznak. Ezekből számos új adattal egészíthettük ki az egy-egy személyre vonatkozó feljegyzésünket.

13 Az egyházi anyakönyvekre is kiterjesztettük a kutatást, az 1914-1944-es időszakot illetően, valamint a katonai halotti anyakönyveket is átnéztük. Egyes esetekben a hozzátartozók - leggyakrabban az özvegyek - egyházi holttányilvánítást kezdeményeztek. Az erre vonatkozó adatokat 1920-tól az egyházi halotti anyakönyvek tartalmazzák.

14 A katonai halotti anyakönyvek esetében - mivel az Osztrák-Magyar Monarchia hadkiegészítése területi elvű volt — ismerni kellett azoknak a katonai egységeknek a jelzését, amelyeket zömmel az adott területről töltöttek fel emberállomány nyal.

15 A katonai halotti anyakönyvek számos esetben tartalmazzák az elesett-elhunyt katona eltemetésének pontos helyét is. Zenta és Magyarkanizsa esetében az I. világháborús hősi halottak 80%-ának adatait sikerült a különböző halotti anyakönyvek - állami-, egyházi- és katonai halotti anyakönyvek - alapján felkutatni, a keresztelési és a házasságkötési anyakönyvek felhasználásával pedig szinte minden hősi halottnál pontosítani tudtuk az adatokat. A maradék 20% adatait egyéb forrásokból - hadigondozás iratai, bírósági és közjegyzői iratok - sikerült összegyűjteni. 13 A zentai Történelmi Levéltárban őrzött, a zentai járásra - Zenta, Magyarkanizsa és Ada - vonatkozó bírósági fondok azok, amelyek a kutatás során használtunk: F: 78. - Járásbíróság, Zenta (1919-1941); terjedelem: 142,80 ifm, segédlet: áttekintő raktári jegyzék. F: 504. - Zentai Királyi Járásbíróság, Zenta (1941-1944); terjedelem: 22,80 ifm, segédlet: áttekintő raktári jegyzék. F: 127. - Járásbíróság, Zenta (1945-1962); terjedelem: 159,30 ifm, segédlet: raktári jegyzék. F: 737. - Községi Bíróság, Zenta (1962-1989); terjedelem: 87,90 ifm, segédlet: raktári jegyzék. 14 Ezeket az anyakönyveket a plébániák őrzik. 15 Zenta és Magyarkanizsa esetében ezek a Cs. és Kir. 86. (szabadkai) gyalogezred és a M. Kir. 6. (szabadkai) honvéd gyalogezred voltak.