Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

zések, egyetlen eset is komoly támpontot jelent: „Horváth Gergöly az aratóknak ígért egy körösztöt az aratórészre, és az aratóknak meg nem akarta adni. Az törvény hitire szorította Gergölyt, ő pedig meg nem esküdt rajta, hanem megadta, den. 24."

77 A munkalehetőségek távolabbi vidékekről is csábítottak ide bérmunkát vállaló személyeket. E gyakorlatról egy olyan konfliktus alapján szereztünk tudomást, amely a munkások és az őket alkalmazó jómódú gazda között kerekedett: Anno 1678. die 25. Julii. Szent Jakab napján n[emes] Császár Gergely a munkásit, 6 baranyai legényeket velünk megfogatván, kibocsátottuk. Ha jövendőben ezek kereskedni fognak, nem a város az oka, mert Császár Gergely maga tanácsával fogatta volt meg, maga is adgyon számot róla. Kit tud Szőke János, Kovács András, Totth György etc."

78 A szegényebb gazdák és a zsellérek az egész évre szükséges kenyérgabonájukat már ekkor is részes aratóként igyekeztek megszerezni. Mivel igen sok gazdát és még több munkást érintett, a megegyezés normáit a tanács ismételten szabályozta. „Az keczkemethi Földön levő Gabonakrul és munkasokrull Töttünk iIlyen limitatiot. 1 uno. Az mely Szakványosok az buzatt fel fogadgyak, ha kaszállyák, azoknak adassék Tizenegyedén, ha pedigh az Szakványos arattya, fogh adatni nekiek tizedén. 2 do. Az aratásnak előtte az munkás béri fog lenni d. 14, az aratáskor pedigh d. 20. 3 cio. Az ki búzáért dolgozik az hét számba az Talion mindennapra adassék neki egy-egy csupor búza csapva. 4 to Az kölesnek Árpának Le takarítása fogh adatni kilencedén.. ,".

79 Ezekben az években a törökellenes háborúk miatt részben a gabona iránti kereslet nőtt meg, részben pedig a városra kivetett ingyenmunka vont el sok munkáskezet a betakarítástól. Éppen ezért 1686. július 8-án ismét szabályozta a tanács a részes aratást: „.. .Az búza részesébül arattassék fele nyolczadán fele hetedén. Az Árpa pedig eggyel alab. Az ki pedig részbül nem megyén a férfinak napiaban három csupor az asszony Embernek két csupor búzája járjon. Az pénzes aratoknak béri napiaban d. 25." Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a következő évben ugyanezen munka bérezése számottevően változott. „Az aratáson munkás béri egy napra den. 12, aki pénzért dolgozik, ha Búzáért 3 csupor egy hétre. Az arathó Búza résziből tizenedgyedébűl adatik, a kaszált búza kilencedébül, az Árpa nyolcadábul."

80 A következő évekből is maradt ránk több feljegyzés, amelyek azt érzékeltetik, hogy a rendkívül zaklatott katonai és az egyre romló gazdasági körülmények között a feszültségek oldása érdekében a tanácsnak ismételten be kellett avatkozni a bérvitákba. „Az betsületes tanátstul köz akarattal végeztetett, hogy az munkásoknak a béri Sz. Iván havának 22. napjáig légyen egy hétig fél tallér, az után való heteken peniglen egy magyar forint. Valaki peniglen ezen végezést által hágja, légyen 12 forint az büntetése."

81 Néhány évvel később újabb módosítás vált szükségessé a feszültségek oldása végett: „...Aratás idején... az Asszony ember poenrusa (sic!) léIVÁNYOSl-SZABÓ Tibor, 1996. 44. BKMÖL IV. 1504/m. 1678. 319. Az előző évtizedekben is igen sok család települt át Kecskemétre Baranya és Somogy területéről. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 126. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991. 129-131. Uo. 44.