Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - TATJANA SEGEDINCEV: A SZABADKAI AUTOMOBIL KLUB TÖRTÉNETÉNEK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI

Tudomást szerezhetünk arról, hogy a Klub nagy gondot fordított a közlekedési kultúra ápolására, a szabálysértések kezelésére, a közlekedési jelek felállítására, a benzinárak egyenletesebbé tételére. Levelezésükből kiderül, hogy a helyi és városi utcák aszfaltozásáért szintén tenni kívántak. 1927-ből való az a dokumentum, amelyben a Klub az utcák kikövezését sürgeti, a palicsi rossz állapotú utat külön is megemlítve . A szervezet síkra szállt a Horgos-Belgrád közti út, valamint a CalaisIsztanbul transzkontinentális út kiépítéséért is. A fennmaradt iratokból kitűnik, hogy a Jugoszláv Autó Klub Szabadkai Kirendeltsége számos kirándulás és ünnepség szervezője volt

9

. Tagjai részt vettek az 1928-as Münchenbe és Salzburgba szervezett nemzetközi kiránduláson és az 1931 májusában Dél-Szerbiából Szalonikibe tartó automobil-turnén

10

. A Klub tagságáról sok adat található a dokumentumokban. A „Lloyd" Iparosok és Kereskedők Otthona a város leggazdagabb és legtekintélyesebb polgárainak a találkozóhelye volt. Gyárosok, nagybirtokosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek, bankigazgatók és más magas állami tisztséget viselő tagok találkoztak ott. Anyagi lehetőségeik miatt természetes volt, hogy közülük kerültek ki az első autótulajdonosok. Az autók és az automobilizmus iránti szeretet kötötte Össze ezeket az embereket, noha egyébként nemzeti, vallási törésvonalak választották őket szét. Az automobilok megjelenése és tömeges elterjedése között 20 év telt el. Egy 1927-es évből származó iratból megtudhatjuk azoknak a tulajdonosoknak a nevét, akik a gépkocsiadó emelése miatt emeltek panaszt a Városi Tanácsnál, neveik mellett autóik típusa is szerepel a listán

11

. A Klub elnöki tisztét Vladislav Manojlovic (1869-1938) töltötte be

12

. Közismertsége, nagy tekintélye mellett ő volt a Szabadkai Autó Klub mozgatórugója és lelke. Önzetlen odaadással, lelkesedéssel járult hozzá az autók terjedéséhez, a motorizáció és a gazdaság fejlesztéséhez. Személyére vonatkozó adatokat találunk a jegyzőkönyvekben, dokumentumokban és a vonatkozó irodalomban. A téma tökéletes kibontakoztatásához nagyban hozzájárultak a fényképek, amelyeket különböző publikációkban, könyvekben, újságokban, a fény képgyűjteményben vagy magántulajdonban őriztek meg. Fotóink vannak többek között a Klub elnökéről, dr. Vladislav Manojloviéról, a tagságról, a korabeli gépkocsikról, kirándulásokról, rendezvényekről, ünnepségekről. Különösen jól sikerültek az 1940. május 23-án, a horgosi határátkelőn készült, magángyűjteményből származó felvételek. A szabadkai kirendeltség - mint a Szerbiai Királyi Klub részlege - szervezte eseményen a Magyar Királyi Autóklubot és a budapesti Magyar Atlétikai Klubot látták vendégül. A vendégeket a határon ünnepi beszéddel üdvözölték, amit a Bárány Szállóban rendezett bankett követett.

13 8 TLSZ F: 47. XVI. 115/1927. 9 TLSZ F: 54. A szabadkai tagozat igazgatóbizottsági ülésének jegyzökönyve, 1929. június 2., 4. 10 TLSZ F: 54. A Jugoszláv Királyság Automobil Klubja rendes évi közgyűlésének jegyzökönyve. 1932. II. 14. " TLSZ F: 47. XXIV. 65/1927. 12 TLSZ F: 54. A tagok listája az évi jelentésből. 13 TLSZ F: 180.