Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

ELŐADÁSOK - OROSZ LÁSZLÓ: PROBATIONES CALAMI (TOLLPRÓBÁK)

PROBATIONES CALAMI (TOLLPRÓBÁK) Kecskemét részesedése XVII. századi közösségi költészetünkből Iványosi-Szabó Tibor száznál több verset, verstöredéket talált a XVII. század második feléből való kecskeméti hivatali iratokban.

1 Igaza van, hogy ezek többnyire afféle tollpróbák: nyomtatott vagy kézírásban terjedő szövegek másolatai, emlékezetben megőrzött énekek többé-kevésbé pontos lejegyzései, részben átformálásai, néhányuk pedig kísérlet lehet saját vers költésére. (A probatio calami jelentése a magyarországi latinság szótárában: „exercitatio versus componendi, verselési kísérlet".) Stoll Béla fölhívta a figyelmet a kéziratos énekköltészet és a népköltészet alakulásának hasonlóságára: „Az új művek a meglévőhöz szorosan tapadva keletkeznek az éppen aktuális képek, hasonlatok, fordulatok felhasználásával..

.A XVII. századi kéziratos líra az irodalom alatti költői műveltség rétegébe tartozik, melyet közösségi költészetnek nevezhetünk."" A közölt szövegek ennek a kor magasabb szintű költészetével is érintkező közösségi költészetnek figyelemre mindenképpen érdemes kecskeméti emlékei. Irodalmunk 1640 és 1690 közötti, tehát nagyjából az itt közölt szövegek keletkezésének és lejegyzésének idejével egyező korszakát Klaniczay Tibor a barokk irodalom hőskorának nevezte.

3 Kiemelte ezen belül mind a protestáns, mind a katolikus egyházi irodalom nagy szerepét. Az itt közölt szövegek többsége vallási tartalmú, sok egyházi szertartásokhoz kapcsolódik. Huszonegy zsoltár részlete, főként első versszaka fordul elő Szenei Molnár Albert fordításában (2, 3, 4, 6, 7, 9, 10, 18, 23, 24, 25, 27, 28, 30, 32, 47, 54, 56, 80, 87, 96, 97, 100)

4

: református istentiszteleteken énekelték (éneklik ma is) ezeket. Néhány idézet a református egyházi énekek másik csoportjából, a dicséretek közül való (1, 8, 25, 61, 63, 102). Katolikus miséken elhangzott latin nyelvű bibliai idézeteket is találunk, némelyiket magyar fordítással (91, 92, 94, 95, 98, 99, 103). Magyar nyelvű katolikus egyházi énekeket idéztek Kájoni János Cantionale catholicum című kötetéből (5, 20, 45, 69) és latin-magyar nyelvű kéziratos versgyűjteményéből (49), Szőlősi Benedek Cantus catholicijából (62, 69), továbbá a kor két jelentős katolikus költőjétől, Hajnal Mátyástól (44, 73), és Nyéki Vörös Mátyástól (76). Balassi Bálint teljes egészében idézett Cantio elegánsát (Siralmas énekét), továbbá Rimay János és Szepsi Csombor Márton verskezdetét (34, 35, 17) kiemelhetjük az egyházi kötődésű versek közül. Két bibliai tárgyú históriás énekre, A tékozló fiú históriájára, és Mária Magdolnának históriájára 1 Az itt közzétett versek és verstöredékek nagyobb része és a hozzájuk fűzött forráskritikai észrevételek megjelentek a Forrás 2006. áprilisi számában: 90-112. 2 STOLL Béla: Közösségi költészet-népköltészet. In: Irodalomtörténeti Közlemények. 1958. 170-176. 3 A magyar irodalom története. II. Főszerk.: SŐtér István. Budapest. 1964. 150. 4 A közölt idézetek sorszáma.