Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN
A belgrádi konvenció azonban nem érvényesült, a bevonuló megszálló csapatok és a kialakult új kormányzatok semmibe vették azt: pl. egy novemberi távirati jelentés szerint „a szerb hadseregek parancsnoka kijelentette, hogy Pancsovát ellenségesen szállották meg, a bíróságot bezárták, az államhivatalnokokat elbocsátották". 95 Az elfoglalt területeken a megszállók a magyar adminisztráció felszámolásával igyekeztek kész helyzetet teremteni a végleges elcsatolás érdekében. Az új hatalom általában fenntartotta a magyar jogszabályok hatályát, de a személyzetet még a békeszerződés megkötése előtt hűségeskü letételére hívta fel, ahhoz, továbbá az új hivatalos nyelv megtanulásához kötve további alkalmazásukat. Az eskü követelése egyébként ellenkezett - a megszálló országok által is elfogadott - hágai konvenciókkal: a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló egyezményhez csatolt szabályzat 45. cikke kimondta, hogy „tilos a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy az ellenséges hatalomnak hűséget esküdjön". 96 Azokat, akik erre nem voltak hajlandók, állásuktól, lakásuktól megfosztották, így rövid időn belül magyar állami alkalmazottak és családtagjaik tömegesen menekültek az ország meg nem szállt részeire. Az ország déli részén a szerb hadsereg november 14-ig a belgrádi egyezménynek megfelelően megszállta a Maros folyó-Szabadka-Baja-Pécs-Barcs vonalat, illetve keleten a románokkal szemben elfoglalta Temesvárt, Lúgost és Karánsebest, így ellenőrzése alá került 11 igazságügyi központ, köztük az ítélőtáblai és főügyészségi székhely Pécs és Temesvár is. A békekonferencia döntéséig a szerb és román seregek összecsapásának megakadályozására a franciák elválasztó övezetet húztak a két rivális közé: 1919 januárjára így megszállásuk alá került Szeged, Arad, Lúgos. Változást a szerb megszállás kezdetben nem jelentett: a tisztviselők zöme tovább dolgozott, a Magyarországgal való érintkezést nem korlátozták, a hivatalos intézkedések továbbra is Budapestről érkeztek, a magyar kormány gyakorolhatta kinevezési, áthelyezési jogát. 97 A változás az 1918. november 25-én Újvidéken összeült délszláv nemzeti gyűlés határozatával kezdődött, amely kimondta Bácska, Bánát, Baranya elszakadását és Szerbiához csatlakozását. 98 A gyűlés igazságügyi osztállyal is rendelkező népkormányt (Narodna Uprava) hozott létre, amely december 4-én foglalkozott először a megszállt területek igazságszolgáltatási kérdéseivel. Ekkor került kiadásra a 2. számú rendelet, amely megállapította, hogy az új kormányzat fennhatósága alá vette a területén lévő összes bíróságokat, ügyészségeket. Kimondta, hogy „az eddigi törvényeket egészükben a maga részéről elfogadja, nyelvi tekintetben pedig a szerb hivatalos nyelv mellett az itteni nép minden fajának anyanyelvét a bíróságnál is érvényesíteni és alkalmazni akarja, továbbá azon emberies szempontból vezéreltetve, hogy az igazságügyi alkalmazottak állás és kenyér nélkül ne maradjanak, [...] a bírákat, ügyészeket és bírósági hivatalnokokat eddigi rangjuk és javadalmazásuk meghagyása mellett hajlandó A pancsovai főispáni titkár szám nélküli távirata 1918 novemberében az oda kinevezett ügyésznek. BKMÖL VII. 16. (484. d.) Kihirdette az 1913: XLIII. tc. GERGELY Ferenc-KŐHEGYI Mihály, 1974. 9.; JAKABFFY Elemér-PÁLL György, 1939. 61. ROMSICS Ignác (szerk.), 1976. 209-211.