Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - NÁNÁSI LÁSZLÓ: MAGYARORSZÁG ÁLLAMÜGYÉSZSÉGE AZ 1918-19-ES FORRADALMAK IDEJÉN

szek, bírák), míg az V. osztályba tartoztak azok az igazságügyi előadók, akik nagy hatóság vezetésével voltak megbízva: pl. a legfőbb államügyész, a főállamügyészek és helyetteseik az új bírósági szervezet kialakításáig.

85 Nem sokkal később jelent meg a 22/1919.1.N.E. rendelet az igazságügyi alkalmazottak szakszerű elnevezéséről. Eszerint az viselte a vezető igazságügyi előadói címet, aki megbízatását a Forradalmi Kormányzótanács VIII. rendelete alapján az igazságügyi népbiztostól nyerte, de ha korábban, akkor pl. az államügyészség vezetője elnevezés megmaradt.

86 Az igazságügyi népbiztos július 30-án adta ki 37.279. számú utasítását a közalkalmazottak munkabéreinek rendezéséről szóló rendeletek végrehajtására.

87 A besorolást a Legfőbb Államügyészség, a főállamügyészségek és a Budapesti Államügyészség végezte el a saját alkalmazottaira, míg a törvényszékek a mellettük működő ügyészségek személyzetére is. A IV. pont szerint „a besorozásra jogosult igazságügyi hatóságoknál a besorozást négy tagú bizottság teljesíti. Ennek tagjai: az illető hatóságnak felelős vezetője, a személyzeti ügyeknek szakelőadója [...], és az ott alkalmazott összes munkások által választott két bizalmi egyén". E bizottság minden alkalmazottra megállapította a munkabérosztályt, a beszámítható szolgálati időt és az ez alapon megillető összeget. A besorolások ténylegesen már korábban megtörténtek: a fennmaradt fizetési kimutatások szerint már július 31-én az új rendelkezések szerint kapták illetményeiket az igazságügyi szervezet tagjai. (Az új munkabérek magasabbak voltak mint az 1919: XXVII. néptörvénnyel megállapítottak, bár időközben a pénz vásárlóereje sokat romlott.)

88 Még a besorolások megtörténte előtt a 36.800/1919. IN. E. körirat rendelkezett munkabérrendezési előlegek utalványozásáról, melyet minden igazságügyi közalkalmazott megkapott, „a hadifoglyok, az 1919. március 2l-e után rendelkezési állapotba helyezett, valamint a Vörös Hadseregben vagy a Vörös Őrségnél szolgálatot teljesítők" kivételével.

89 A Tanácsköztársasággal szemben, a „bolsevizmus megsemmisítésére" 1919. május 31-én a francia megszállás alatti Szegeden a törvényszéki palotában ellenforradalmi kormány alakult, melynek „czélja az alkotmányos kormányzat megalakítása; funkciói tisztán időleges természetűek és csak az a czélunk, hogy a rendet helyreállítsuk".

90 Az ellenkormány rendszeresen ülésezett, általában a bíróság épületében, és ennek során több, az igazságügyet érintő kérdéssel is foglalkozott. E téren teljes apparátussal bírt e kormányzat, hiszen Szegeden ítélőtábla, törvényszék és járásbíróság, illetve főügyészség és ügyészség működött, bár ezek fennhatósága csak a városra, illetve néhány szomszédos, szintén francia megszállás alatti településre (pl. Makó, Nagylak) terjedt ki. Tanácsköztársaság, 1919. július 25. 2-8. Uo. 1919. július 29. 2. BKMÖL VII. 16. 491. doboz. 1919. El. 11/17. Uo. Kimutatás a Kalocsai Államügyészségnél dolgozó igazságügyi alkalmazottak heti munkabéreiről: pl. a hivatalvezető (főállamügyész-helyettes) keresete 650, míg az igazságügyi alkalmazottként szereplő irodatiszté 500 korona volt. BKMÖL VII. 16. 1919. El. 11/14. G RATZ Gusztáv, 1935. 204.