Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - ÁDÁM ANDRÁS: AZ ELSŐ KECSKEMÉTI TEMETÉSI SEGÉD-EGYESÜLET TÖRTÉNETE (1836-1868)
jelzem, hogy az Első Temetési Segéd-egyesületnek, többszöri átdolgozás ellenére az 1869 évi megszűnéséig nem sikerült. 15 (Az Öröklő és Tőkét-alapító Egyletnek, pedig csak 1898-ban hagyták jóvá új alapszabályait! 16 ) Érzékelhető tehát, hogy az új, a korszerű törvényi szabályozás mellett megmaradt a nehézkes, bürokratikus közigazgatás, és a még mindig bizalmatlan légkör. Bár a közigazgatást is átszervezték, az önkényuralmi szorítás is enyhült idővel, az egyesületek szerveződésében Kecskeméten nem tapasztalható lényeges előrelépés. A Kiegyezés hozta meg e téren is a változást, fejlődést. Kecskeméten a temetkezési egyletek közül az önkényuralom időszakát csak egy élte túl: az Öröklő és Tőkét-alapító Temetkezési Egyesület. A kiegyezést követő időszakban, de főként a századfordulót követően alakulnak további, hasonló célú egyesületek. Találunk olyat, amelyik országos egyesület helyi szervezete, mint a „Haza" magyar életbiztosító bank temetkezési egylete, melyet Mádi János 1868. novemberében kezdett szervezni, 17 vagy az 1909-ben alakult „Gondviselés" Országos Központi Temetkezési Segélyező Társulat Kecskeméti Egyesülete. Természetesen tisztán helyi kezdeményezésből született egyesületek is voltak: - Kecskeméti Katolikus Temetkezési Egylet, - Kecskeméti Önálló Czipészek Szakképző és Temetkezési Egylete, - Kecskeméti Ipartestület Temetkezési Társulata, - Kecskemét Város Alkalmazottainak Temetkezési Biztosító Egyesülete, - Kecskeméti Községi Tanítók Segélyező Egyesülete, bár ez utóbbi tevékenységének csak egy részét képezte a rászorult tanítók, tanítónők halálesetkor történő megsegítése. 18 Jelen dolgozatom célja azonban csak a kecskeméti temetkezési egyletek alakulásának kezdeteit, és a legelső - a Kecskemét Városa Temetési Segéd-egyesülete - történetét bemutatni. Az eddigiekben vázlatosan ismertettem az alapeszmét, az időben messze nyúló előzményeket, és a temetési egyesületek reneszánszának helyi eseményeit, az ebben szerepet játszó fontosabb külső körülményeket. A továbbiakban az első egyesület megalakulását, és mintegy harmincéves működését ismertetem. Az Első Kecskeméti Temetési Segéd-egyesület megalakulása Mindenekelőtt érdemes egy kis figyelmet fordítani a „segéd" szó értelmezésére. A mindennapi szóhasználatban ugyanis, ma már talán észre sem vesszük az eredeti - segítő, segélyező - tartalmat. De ha így mondjuk - segédkezet nyújt! Az előzőekben már idéztem az Első Kecskeméti Temetési Segéd-egyesület alapszabályának bevezető soraiból. Ez kifejtette, hogy egy-egy szegényebb sorsú családban a haláleset, a temetés milyen nehéz helyzetet teremthet, különösen ha a családfő - akkor rendszerint a család fenntartója is - halt meg. Ezek után így folytatódott: „ Illy szomorú és káros körülmény érzékeny megfontolása indított arra 15 BKMÖL IV. 1609/b. 494/1867 16 BKMÖL X. 221/c. Kecskeméti temetkezési egyletek iratainak gyűjteménye. A Kecskeméti Öröklő és Tőkét Alapító Temetkezési Egyesület iratai (a továbbiakban: X. 221/c). 5. doboz. 10. 17 Kecskeméti Lapok, 1868. 9. és 11. sz. Helyi újdonságok. 18 BKMÖL IV. 1939. Kecskeméti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye (a továbbiakban: IV. 1939.). 209., 210., 212.
