Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

tett ki.

76 Úgy tűnt, hogy az olvasókör működése folytatódhat, valójában azonban egyre közelgett a civil társadalom alapjait képező egyesületek működésének vége. A történeti szakirodalom szerint a fordulat évének nevezett 1948-as év után természetesen már nem sok esélye volt egy demokratikus és főleg vallási, katolikus szellemiségű körnek a működésre. Az egyesület levelezésében található egy irat, amelyet a Magyar Államrendőrség Bajai Állományvédelmi Osztályának küldött az olvasókör, amelyben - feltehetően a kérdésre adott válaszként - a politikai kapcsolatokat kívánta felfedni a hatóságok kutakodó szeme előtt. Eszerint az egyesület pontos neve Bátmonostori Római Katholikus Olvasó, és Gazdakör.

77 Tagjainak száma 135, ebből földműves 125, értelmiségi 5, iparos szintén 5 fő. A politikai szerepvállalást tekintve 21-en a Magyar Dolgozók Pártjának, 38-an a Nemzeti Parasztpártnak, 42-en pedig a Független Kisgazdapártnak a tagjai, 34 fő pedig pártonkívüli volt Az iratot Tihanyi Antal titkár és Lantos János elnök írták alá. Érdekes még, hogy ezen az iraton az egyesület megalakulásának időpontját 1913. március 1-jére teszik.

78 1949. február 17-én tartottak egy vizsgálatot az egyletnél, amelyen jelen volt a vármegye alispánja, dr. Kovács Antal főjegyző, az egyesület egyházi elnöke, ekkor már dr. Huszár Ernő, Tihanyi Antal titkár, és Udvari Márton számvizsgáló. A vizsgálat megállapította, hogy az egyesület szabályosan dolgozik, az alapszabályt betartják, pénztárkönyvet vezetnek, tagdíjakból és italmérésből tartják el magukat. Költségvetésük nincs, zárszámadást az előző évben, vagyis 1948-ban nem készítettek. Hatósági támogatásban nem részesülnek. Leltára van, vagyona viszont nincs az egyesületnek, amelynek ekkor 132 tagja volt. Hivatalos helyiségük három szobából állt, amelynek tulajdonosa egy budapesti ember, Takács Imre. A vizsgálatvezető kérte, hogy szabályos tagnyilvántartást vezessen az egyesület, ezen kívül a költségvetést és a zárszámadást is a közgyűlés elé kell terjeszteni, valamint a pénzügyi okmányokat ellenjegyzéssel kell ellátni.

79 A vizsgálat tehát korrektnek nevezhető, és semmiféle politikai támadást nem lehet kiolvasni belőle. Az persze tény, hogy a vizsgálatok és az ellenőrzések száma 1946-tól folyamatosan emelkedett. 1949. augusztus 15-én újra összeült a kör. Az egyházi elnök, dr. Huszár Ernő plébános a helyi Népfront átiratát ismertette, - amely sajnos nem található az egyesület iratai között - ebben arra kérték az egyesületet, hogy helyiségeit adja át a helyi EPOSZ-szervezet

80 részére. Az olvasókör kötelezte magát, hogy a két helyiséget átadja, azzal a feltétellel, hogy az átadó jogosult a felszerelési tárgyait és egyéb ingóságait elvinni, és kötelezte magát arra, hogy augusztus 19-ig kiköltözik a helyiségekből. A helyi Népfront ezt elfogadta. Az egyesület legutolsó ülésére 1949. augusztus 20-án került sor, ekkor a Római Katolikus Olvasó és Gazdakör vezetése megegyezett a helyi EPOSZ-szervezettel abban, hogy a kör által használt két helyiséget - amely Bátmonostoron a 465. számú házban volt - átengedi. Helyiség hiányában a köri gazdát, Nagy Istvánt lemondatták. Ezzel a Bátmonostori Római Katholikus Olvasókör bő három évtizedes tevékenység után megszűnt.

81 BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1948. február 29. Közgyűlés. Nem tudjuk, hogy az egyesülés mikor és milyen formában következett be. BKMÖL X. 61. Levelezés. 1948. július 31. BKMÖL X. 61. Jegyzőkönyvek. 1949. február 17. Egyesített Parasztifjúság Országos Szövetsége. BKMÖL X. 61. Kgy. jk. 1949. augusztus 20. Rendkívüli közgyűlés.