Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SÓBER PÉTER: A BÁTMONOSTORI RÓMAI KATOLIKUS OLVASÓKÖR TÖRTÉNETE (1912-1949)

Magyarországon a közéleti demokrácia egyik keretét. Ennek egyik legfontosabb biztosítékát az alapszabályok adták, meghatározva a jogokat és kötelességeket, a szervezeti hierarchiát, a rostákat és a szankciókat."

3 Ehhez csupán annyi kiegészítést érdemes tenni, hogy nemcsak a dualizmus korára, hanem a későbbi évtizedekre, így a Horthy-korszakra is kiterjeszthetjük e megállapítás érvényességét. Az egyesületek létrejöttéhez megfelelő törvényi háttérre volt szükség, amely azonban a korabeli Magyarországon csak részben volt meg. A gyülekezési és egyesülési szabadság nem volt törvénybe iktatva, annak szabályozására csak 1873-ban került sor egy körrendelettel. Ennek alapján az egyesületek engedélyezése a belügyminiszter hatáskörébe tartozott, a gyűlések engedélyezése pedig a helyi rendőrkapitánytól függött. Akiknek nem volt választójoguk - márpedig ebbe a kategóriába nagyon sokan tartoztak -, azoknak az egyesülési jogát korlátozták. Az első világháború évei alatt a legtöbb egyesület szüneteltette tevékenységét. A Horthy-korszak ideje alatt az 1919. szeptember végén született egyesülési és gyülekezési jogról szóló rendelettel szabályozták az egyesületek működését. Az egyesületek alapszabályainak formai és tartalmi követelményeit pedig a 77.000/1922. BM. rendeletben rögzítették. A magyar jogtörténet első magyar egyesületi törvénye az 1938. évi XVII. törvénycikk.

4 A törvény kimondja, hogy az egyesületek alapszabályok alapján működhetnek, amelyeket a belügyminiszternek kell megküldeni jóváhagyás végett. A törvényben ugyanakkor rengeteg tiltás is szerepelt, megakadályozva azt, hogy visszaéléseket kövessenek el az egyesületi szabadság nevében. Ez a törvény leginkább a kommunista baloldal, és részben a szélsőjobb ellen is irányult, tehát egy „átlagos", valóban politizálni nem szándékozó egyesületre nem volt nagy hatással. A második világháború után elkezdődött a politikai rendszer által generált tisztogatás, amelynek hatására 1946-tól kezdve egyre-másra számolták fel az egyesületeket, vallási, politikai csoportokat. 1950-re gyakorlatilag minden egyesület feloszlott.

5 Tanulmányomat a Bátmonostori Római Katolikus Olvasókör történetéről a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában lévő iratok alapján készítettem.

6 Az egyesület közgyűlési jegyzőkönyve az olvasókör megalakulásától kezdve egészen a megszűnésig tartalmazza a közgyűlésen elhangzottak rövid ismertetését, és ebben a kötetben szerepelnek a választmányi ülések jegyzökönyvei is. Az iktatott levelezésben csak néhány szál irat maradt meg, azok is jobbára az egyesület megszűnésével kapcsolatosak. A pénztárkönyv és pénztárnapló szintén megmaradtak, és az iratok között megtalálható a kör könyvtárának könyvlistája is. Bátmonostor rövid bemutatása Bátmonostor település a mai Bács-Kiskun megye déli részén, az egykori bajai járásban található. A település történetéről nem sok információval rendelkezünk. Valószínűleg már a 13. század első felében kis templommal rendelkező falucska állt 3 BŐSZE Sándor, 1987. 513-515. 4 „Az egyesületi szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról." 5 PÉTERNÉ FEHÉR Mária-MIKOLAJCSIK Lászlóné, 2003. 5-8. 6 Az egyesület iratait a levéltár a X. 61. fondszám alatt őrzi.