Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)
TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN
9. A megváltó község mind legelői, mind faizási és nádlási illetményeire nézve magát annyival is inkább teljesen kielégítettnek elismeri és nyilvánítja - mert számos mennyiségű szolgálmányi megváltások helyett az első pontban állagos váltságban foglaltatván - község úgyis mint testület által bírt földek, minden váltsági díj nélkül, birtokában meghagyatott. 10. A szántó, kaszáló, vagy legelő között lévő terméketlen földek minden beszámítás nélkül azon fél tulajdona leend, kinek nyilában azok vágynak, vagy esni fognak. 11. A királyi kisebb haszonvételek minden nemeit az uradalom magának e haszonvételek végszabályozásáig ezzel világosan fenntartja - a község birtokában eső halászó vizek területei azonban természetes vagy mesterséges útoni kiszáradás után minden további kárpótlás nélkül a község tulajdonává fognak válni. 12. Fenntartja az uradalom az 1853. évi március 2-án kelt cs[ászári] nyílt parancs 14 §-ban érintett jövőbeni intézkedés által 1848. évtől jelen egyesség hatálybani léptéig a fentebbi váltsági öszveg után meghatározandó kamatokhoz, mint elmaradott jövedelem és haszonvételezési jogát, úgy mindazonáltal, hogy ezen kamatokból eredendő öszveget 20 évek alatt egyenlő részekben a fentebbi 1., 2. és 3. pontokban kitett módon a község fizetni köteles leend minden kamat nélkül. 13. A község lakosainak kijelelt, vagy kijelelendő helyekről a föld és homok hordása, nem különben az uradalom által építendő nyilvános épületekre a tégla égetést az uradalom magának fenntartja. 14. Ezen egyesség csak a szabályos felsőbb jóváhagyás után fog ugyan teljes érvényre jutni - az 5. pontban foglalt birtoknak kihasítása eránt mindazonáltal a mérnöki munkálat azonnal megkezdetvén mérnökileg kijelelendő földterület felsőbbi helybenhagyás után az uradalom kizáró birtoka leend. 15. Az 5. pont alatt foglalt kihasítási munkálaton kívül, bár mely egyéb munkálatok a községi birtokban lévő területekre nézve akár egyes birtokok meghatározása és szabályozása, akár javítási munkálatok létesítése szükségesek vagy hatóságilag elrendelve lesznek, mindazok egyedül a község terhét teendik. Végtére 16. Kijelentetik, hogy ezen egyesség által minden nemű a Kalocsai Fókáptalani Uradalom mint volt földesúr és Úszód községe mint volt jobbágy közt úrbéri viszonyok eránt tétetett perek és irtás kérdések egyszer mindenkorra megszüntetteknek. Mely ekként közös megállapodással kötött jelen egyesség a szerződő felek és a közbenjött cs[ászári] kir[ályi] szolgabírói hivatal által aláírva három egyenlő példányban kiadatott. Kelt Kalocsán, október hó 30-án, 1856. A Kalocsai Főkáptalan nevében Nehiba János m[anu] p[ropria] nagyprépost. Nyáras István bíró, Gurgonyi Lajos jegyző, Simon Sándor meghatalmazott. Előttem Vlahovics Mihály cs[ászári] kir[ályi] szolgabíró."