Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - SZABÓ ATTILA: AZ ÚRBÉRISÉG LEZÁRULÁSA A KALOCSAI FŐKÁPTALAN BIRTOKÁN

9. A megváltó község mind legelői, mind faizási és nádlási illetményeire nézve magát annyival is inkább teljesen kielégítettnek elismeri és nyilvánítja - mert szá­mos mennyiségű szolgálmányi megváltások helyett az első pontban állagos váltság­ban foglaltatván - község úgyis mint testület által bírt földek, minden váltsági díj nélkül, birtokában meghagyatott. 10. A szántó, kaszáló, vagy legelő között lévő terméketlen földek minden beszámítás nélkül azon fél tulajdona leend, kinek nyilában azok vágynak, vagy esni fognak. 11. A királyi kisebb haszonvételek minden nemeit az uradalom magának e ha­szonvételek végszabályozásáig ezzel világosan fenntartja - a község birtokában eső halászó vizek területei azonban természetes vagy mesterséges útoni kiszáradás után minden további kárpótlás nélkül a község tulajdonává fognak válni. 12. Fenntartja az uradalom az 1853. évi március 2-án kelt cs[ászári] nyílt pa­rancs 14 §-ban érintett jövőbeni intézkedés által 1848. évtől jelen egyesség hatálybani léptéig a fentebbi váltsági öszveg után meghatározandó kamatokhoz, mint elmaradott jövedelem és haszonvételezési jogát, úgy mindazonáltal, hogy ezen kamatokból eredendő öszveget 20 évek alatt egyenlő részekben a fentebbi 1., 2. és 3. pontokban kitett módon a község fizetni köteles leend minden kamat nélkül. 13. A község lakosainak kijelelt, vagy kijelelendő helyekről a föld és homok hordása, nem különben az uradalom által építendő nyilvános épületekre a tégla ége­tést az uradalom magának fenntartja. 14. Ezen egyesség csak a szabályos felsőbb jóváhagyás után fog ugyan teljes érvényre jutni - az 5. pontban foglalt birtoknak kihasítása eránt mindazonáltal a mérnöki munkálat azonnal megkezdetvén mérnökileg kijelelendő földterület fel­sőbbi helybenhagyás után az uradalom kizáró birtoka leend. 15. Az 5. pont alatt foglalt kihasítási munkálaton kívül, bár mely egyéb munká­latok a községi birtokban lévő területekre nézve akár egyes birtokok meghatározása és szabályozása, akár javítási munkálatok létesítése szükségesek vagy hatóságilag elrendelve lesznek, mindazok egyedül a község terhét teendik. Végtére 16. Kijelentetik, hogy ezen egyesség által minden nemű a Kalocsai Fókáptalani Uradalom mint volt földesúr és Úszód községe mint volt jobbágy közt úrbéri viszo­nyok eránt tétetett perek és irtás kérdések egyszer mindenkorra megszüntetteknek. Mely ekként közös megállapodással kötött jelen egyesség a szerződő felek és a közbenjött cs[ászári] kir[ályi] szolgabírói hivatal által aláírva három egyenlő pél­dányban kiadatott. Kelt Kalocsán, október hó 30-án, 1856. A Kalocsai Főkáptalan nevében Nehiba János m[anu] p[ropria] nagyprépost. Nyáras István bíró, Gurgonyi Lajos jegyző, Simon Sándor meghatalmazott. Előttem Vlahovics Mihály cs[ászári] kir[ályi] szolgabíró."

Next

/
Oldalképek
Tartalom