Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: KECSKEMÉT SZEREPE A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARCBAN

csak részleteket adunk itt közre, mivel ezek igen terjedelmesek. Az esetek többségében viszont célszerűnek látszott egy-egy nyilvántartást, feljegyzést a maga teljes terjedelmében ismertetni. Ez az eljárás lehetővé tette részben azt, hogy a szolgáltatások nagyságáról, a különféle áruk, jószágok mennyiségéről pontosabb képet közöljünk, másrészt érzékelteti azt is, milyen széles társadalmi csoportokat, olykor tömegeket érintettek a legtöbbször váratlanul jelentkező és szélsőségesen nagy terhet jelentő követelések. Az itt található szemelvények, forrásrészletek és nyilvántartások nagyobbrészt a szabadságharc első feléből származnak. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy sem a szolgáltatások sokféleségét, sem pedig az esetek többségében azok teljes nagyságát nem tudtuk dokumentálni. Feladatunknak azt tartottuk, hogy egy olyan összképet idézzünk fel, amely érzékelteti, mekkora terhet vállalt magára ez a mezőváros a szabadságharc nyolc esztendején belül. 1706-ban és 1707-ben olyan szörnyű csapások érték a várost, hogy ennek felidézésre, még kevésbé érdemi dokumentálásra helyszűke miatt itt nem kerülhetett sor. Néhány nyilvántartást mégis beválogattunk mindenekelőtt annak érdekében, hogy az elszenvedett áldozatvállalások, sarcolások, a város lakosságának többszöri menekülése, majd a rácok rablásai és tömeges vérengzésének következményeit érzékelhessük. Ezek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a város lakosságának számottevő hányada valóban a legteljesebb nyomorba süllyedt, és még a korábban jómódúnak mondható több száz család is csaknem reménytelen anyagi-gazdasági körülmények közé került. Nem árt azt is hangsúlyozni, hogy az 1707. évben elszenvedett anyagi romlás ellenére a következő csaknem négy esztendőn belül további rendkívüli terheket kellett a város lakosságának csaknem folyamatosan viselnie. A dokumentumok mindegyike a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárából (a továbbiakban: BKMÖL) való. Az itt közreadott forrásokat időrendbe állítva közöljük. Amennyiben csak az évet jelölték meg a nyilvántartásban, akkor az adott dokumentum, abból az évből összegyűjtött anyag végére került. Ha az éve nem biztos, „?"-lel jelöltük. Szükségesnek tartottuk, hogy minden egyes szemelvénynek általunk szerkesztett címet adjunk. Ez alatt jelöltük a keltezést. Ezt követi a tényleges forrásanyag. Az egyes anyagrészek végén eltérő betűnagysággal és kurzív formában található a pontos lelőhely, oldalszámmal. Amennyiben szükséges volt, az egyes nyilvántartásokhoz paleográfiai jegyzetet, rövid tájékoztatót, magyarázatot illesztettünk. Ezek, a lelőhelyek jelölése alatt, a források szövegétől ugyancsak eltérő betűnagysággal, de azonos formában találhatók. Hasonló forrásoknál indokolatlan a betűhív közlés. Ez az eljárás sok esetben nemcsak zavaró lenne, hanem a korszak írott forrásaiban kevésbé jártas személy számára egyenesen megtévesztő is. Igen gyakoriak a szokatlan rövidítések, amelyek csak az anyag egészének ismeretében válnak egyértelművé. Ezeket sorra fel kellett oldani. Az egyszerűbb, köztudott rövidítéseket úgy közöljük, ahogy a forrásban előfordul, úgymint: den. = dénár, gar. = garas, nro. = numero, Rh. = Rhenes, tall. - tallér.