Bács-Kiskun megye múltjából 21. (Kecskemét, 2006)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: NÖVÉNYTERMESZTÉS KECSKEMÉTEN A XVII. SZÁZADBAN

ezért bírságot fizetett."

351 A későbbi évtizedekben is visszatérő gyakorlat volt ez. „Baranyai emberektől vettünk 3 negyed diót f. 3, den. 90."

352 „Egy sárközi ember tilalom ellen búzán almát adott, fizetett flo. 1 ,"

353 A tanács folyamatosan vigyázott arra, hogy a kereskedők ne tudjanak túlzott haszonra szert tenni, és váratlan kereslet egyetlen termény árát se emelje túlságosan meg. Ezért ismételten az árak limitálásához folyamodott. „Semmi gyümölcsöt, úgymint almát, dinnyét, körtvélyt és egyebet stb. boltokban ennek utána berakni nem lészen szabad, hanem kiki szekerén árulja, de azt is úgy, hogy vasárnapon a piaczon virradat előtt álljon meg, mert virradat után nem lészen szabados".

354 Néhány félre nem érthető adtunk van arra, hogy a kecskeméti gyümölcstermesztés már a XVII. század igen jó hírnévnek örvendett. Csak ez magyarázhatja meg, hogy a XVIII. század elején, amikor a belga királyi udvar nagy gyümölcsöst létesített, Grassalkovich Antal herceg közvetítésével kecskeméti gyümölcsfákkal látták el a királyi kertet. A kecskeméti gyümölcsfákat a herceg maga is olyan kiválónak látta, hogy néhány évvel később a gödöllői gyümölcsösébe innen kért csemetéket 1719-ben.

355 Ez a hírnév nyilvánvalóan csak sok évtized során tudott kialakulni és szélesebb körben hatni. Az elért eredmények viszont tartósnak bizonyultak. Oczy István 1726-ban kért Bende Mihály kecskeméti tanácsnoktól kéthároméves alma és körte oltványokat „tíz, s tizenkét vagy többet is pénzemért."

336 1739-ben pedig a megyei ispán kért innen oltványokat.

357 Tekintettel arra, hogy a gyümölcsökből tizedet a XVII. században sem szedtek, semmiféle feljegyzés nem tájékoztat bennünket arról, milyen számban és milyen mértékben vettek részt a kecskeméti gazdák a gyümölcstermesztésben. Az valószínűnek mondható, hogy a szőlősgazdák csaknem valamennyien éltek a lehetőséggel és a családi szükségletet előállították. Mivel a gyümölcsfák gondozása igen munkaigényes, és a legtöbb termés tárolása hosszabb időn át akkor megoldhatatlan volt, a gyümölcsök nagyobb részénél szélesebb körű árutermelésre nem lehetett berendezkedni. Az is kétségtelen, hogy gazdasági szerepe, társadalmi rétegképző hatása lényegesen kisebb lehetett, mint a szőlőké. Az adásvételek gyakori előfordulása és a tanács ismételt beavatkozása az árak képzésébe mindenképpen azt jelzi, hogy a tömeges igényeket elégítettek ki, és a város egész társadalmát érintette a jobb vagy rosszabb gyümölcstermés. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 44. BKMÖL IV. 1508/c. 1662. 195. BKMÖL IV. 1510/i. 1676. 157. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1991. 30. BENDE László, 1916. 73. BKMÖL IV. 1504/y. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Vegyes iratok. 36. BKMÖL IV. 1504/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzökönyvek. 76. 88.