Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: EGY PARASZTCSALÁD GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉSE. A KECSKEMÉTI LADÁNYIAK (1648-1853)
Kétségtelen, hogy a legnagyobb gabonatáblák a városhoz közel eső Kápolnai tanyán voltak. 209 Az 1852. évi feljegyzés szerint „Kápolnánál termett köles haza hozódott 550 véka." 1854-ben a leltározók az itteni szérűn a következő mennyiségű gabonát vették nyilvántartásba, rögzítve a termés becsült értékét is, amit pengőforintban adtak meg: 380 csomó kétszeres búza a résszel együtt: 560 pft. 24 xr. 212 csomó tisztabúza a résszel együtt: 308 " 198 csomó zab a résszel együtt: 214 " 46 " 170 csomó rozs a résszel együtt: 248 " 36 " 66 baglya árpa a résszel együtt: 444 " 2 baglya magnak való bükköny: 15 " 30 csomó köles 71 "24 " Az előző évi gabonatermést már kicsépelt formában rögzítették ugyanezen a tanyán. Vélhetően a vetésterület nem változott érdemben, és ebből kiindulva mindenképpen következtethetünk arra is, hogy egy-egy csomóból, keresztből, amely 18 kévéből állt, milyen mennyiségű szemet nyertek: 1. Árpa lett a tömeg részére öszvesen 555 véka. 2. Zab lett a tömeg részére öszvesen 359 véka. 3. Rozs lett a tömeg részére öszvesen 216 véka. 4. Tiszta búza lett a tömeg részére öszvesen 220 véka. 5. Kétszeres búza lett a tömeg részére öszvesen 449 véka. 6. Köles lett a tömeg részére öszvesen 55 véka. Mindösszesen: 1854 véka A másik legnagyobb gabonatermő birtok kétségtelenül Monostoron volt. Az 1853-ban felvett leltár szerint itt új árpa 531 véka termett, zab 443 véka és rozs pedig 249 véka. A következő évi termésről is vannak adataink, ahol a termés pengőforintban meghatározott értékét is felbecsülték: 334 csomó rozs egy asztagban a részessel együtt : 348 pft. 42 xr. 321 csomó zab egy asztagban a részessel együtt 284 " 28 " 117 csomó és 44 baglya árpa a részessel együtt 336 " 24 " 3/4 véka köles vetés résszel együtt 14 " 24 " Ballószögben a Sárgaházi tanyán, az egyértelműen homokos talajon 1852-ben termett 355 véka zab és 303 véka rozs. A következő évben 1853-ban még a nyomtatás előtt leltározták a szérűn levő gabonát. Ekkor 60 csomó rozs (becsült értéke 83 Ft. 36 xr.), 57 csomó zab (becsült értéke 62 Ft. 20 xr.) termett. Figyelembe véve, hogy a termőterület valószínűleg nem sokat változott, az egyes csomók, keresztek szemmennyiségére itt is lehet következtetni. Pákán, a hosszabb időn át bérelt pusztán feles művelésre engedték át a területet, úgy tűnik, két gazdának. A feljegyzés szerint 1852-ben „Csenke Jánosnak vetése után kaptam búzát 29 vékát. Ebbül vetni hagytam neki öt vékát. Árpát kaptam 35 vékát, ebbűl hagytam neki 5 vékát vetni." Ugyancsak Pákáról „Szabó László hozott haza rozst 20 vékát, kétszerest 28 vékát, zabot adott 51 vékát, árpát adott 103 vékát." Ladányi Gergely halálát követően készített leltár szerint 1853-ban Pákán, a haszonbéres földön termett 30 csomó rozs, feles, amelyből szemes termény lett 40,4 A terméseredményekre vonatkozó mennyiségi adatok és pénzben kifejezett értékek a BKMÖL XIV. 65. 2. tétel 4. sz. I. és mellékleteiből származnak.
